Gyermeki státuszba ragadnak a fiatalok

Noha a rendszerváltáskor tízből csak két magyar fiatal élt még a szüleivel, 2011-ben viszont tízből még négyen nem költöztek el a szülői házból a 20–39 éves korosztályból. Ezzel párhuzamosan jelentősen lecsökkent a párkapcsolatban és gyerekkel élők aránya a fiatal felnőttek körében: míg a az 1990-es évek elején a fiatalok több, mint fele már saját családjával, azaz párkapcsolatban és gyerekeivel élt, addig húsz évvel később csak bő harmadukra igaz ez – derül ki a TÁRKI kiadásában megjelent „Társadalmi riport 2012" kötetben olvasható „Családi struktúrák az életciklusban" című tanulmányból – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

Az emberi életpálya során a szülőkről való leválásnak, a felnőtté válásnak és az önálló család alapításának kiemelt jelentősége van. A fiatalok szempontjából az utóbbi harminc év egyik legfontosabb változása, hogy idősebb korban költöznek el szüleiktől, mint azt korábban tették. 1990-ben a 20–39 éves korosztály ötöde (21%), 2000-ben harmada (34%), 2011-ben pedig több, mint harmada (37%) élt szülei háztartásában, gyermekstátuszban. Eközben csökkent azok aránya, akik párkapcsolatban és gyermekükkel élnek 40 éves koruk előtt: míg a rendszerváltás idején a fiatalok több, mint fele (56 %) élt saját alapítású családban, addig napjainkra ez alig több mint a fiatalok harmadára (37%) jellemző.

Így 2011-re a 20 és 39 éves fiatalok épp ugyanakkora aránya él még szüleivel gyermekként, mint amennyien már saját családjukban gyerekükkel – holott két évtizeddel korábban még több mint kétszer annyian éltek párkapcsolatban gyermekükkel, mint otthon szüleikkel.Kevéssé látványos, mégis jelentős változás történt még az élettársi kapcsolatban élő fiatalok arányát tekintve, hiszen míg 1990-ben a fiatalok mindössze 1 százaléka élt így, addig 2011-re már 7 százalékuk – állapítja meg a Tárki.

Összességében mégis a legfontosabb trend az elmúlt több, mint 20 évben az, hogy a fiatalok jóval később kezdik az önálló családi életüket, és jóval tovább élnek saját szüleikkel, gyermeki státuszba ragadva. A szülőktől való elköltözést, az új család alapítását sok minden késlelteti. Nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy a fiatalok a 2010-es évek elején sokkal később lépnek tartós párkapcsolati formába, mint azt a korábbi évtizedek fiataljai tették.

Ha (egyáltalán) házasságot kötnek, akkor azt később teszik, ha gyermeket vállalnak, akkor azt is idősebben vállalják, mint korábban. A tartós párkapcsolat kialakítása és a gyermekvállalás tehát nem hat olyan kényszerítő erővel a szülői házból való elköltözésre, mint korábban – emeli ki a portál.