• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyermekvédelem: a felmondások után munkaügyi perek sokasága indulhat

Lapszemle 2024.09.14 Forrás: nepszava.hu
Gyermekvédelem: a felmondások után munkaügyi perek sokasága indulhat

Sokan egyénileg kértek jogsegélyt, de több, szakembereket tömörítő szervezet is a jogvédőkhöz fordult.

Több száz, a kifogástalan életvitelről szóló adatlap miatt már felmondott, vagy a távozást fontolgató gyermekvédelmi szakember kereste meg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetét – tudta meg a Népszava Boros Ilonától, az egyesület Egyenlőség programjának vezetőjétől.

Sokan egyénileg kérték a segítségüket, de több, szakembereket tömörítő szervezet is hozzájuk fordult. Az ügyfelek keresetleveleit szeptember közepéig kell elküldeni az illetékes munkaügyi bíróságokra, így a perek akár már a hónap végén elkezdődhetnek. A jogi eljárás nehézkes lesz – folytatta Boros Ilona –, mert egy már meglévő jogszabály alapján történtek az elbocsátások. Így nehezen támadható a munkáltató, a bíróság nem mondhatja ki könnyen, hogy jogszerűtlenül jártak el a munkavállalóval.

„Ezért a stratégiai cél az, hogy a munkaügyi peren keresztül maga a jogszabály kerüljön az Alkotmánybíróság elé. Úgy, hogy a bíró az alaptörvénybe ütköző jogszabály miatt kérjen állásfoglalást a testülettől” – fogalmazott a szakértő. Az Alaptörvény ugyanis kimondja: „mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.”

Továbbiak a cikkben