Gyógyfürdők: jó üzlet lenne az árcsökkentés?

Magyarország a világ egyik legjelentősebb felszín alatti vízkészletét birtokolja, kérdés azonban, hogyan változik ennek a mennyisége, és meddig nyerhető még ki? A jövő aranyaként emlegetett víztartalék kapcsán Tahy Ágnes hidrogeológus úgy nyilatkozott, az ország területének nagyjából 80%-a alatt található még elérhető mélységben 30 fok feletti víz, ezen kívül vannak olyan pontok – általában geológiai törések, vetődések mentén –, ahol a felszínre tör a termálkincs. Ilyen helyek például egyes budapesti, egri, miskolci, Pécs környéki források, valamint a Hévízi-tó – írja a Kossuth Rádió, Vasárnapi újság című műsorában elhangzottak nyomán a hirado.hu portálja.

Magyarország ezen adottságait tekintve kiemelkedően gazdagnak számít, a termálkincs nagyságát mérő képzeletbeli ötös skálán négyest érdemelne, a legmagasabb osztályzat pedig Izlandnak járna – mondta a hidrogeológus.

Magyarországon jelenleg sokkal több medence üzemel, mint harminc éve, mégis nagyobb a vízmegtakarítás a forgató berendezések alkalmazása miatt, ráadásul a fizikai szűrés a víz minőségét is javítja az élményfürdőkben és az úszásra szolgáló helyeken. A gyógymedencék vízénél azonban fizikai szűrőt sem szabad alkalmazni, mert olyan összetevőket is eltávolíthat, például oldott gázokat, amelyek fontosak a víz hatásossága szempontjából – fűzte hozzá a szakember, aki hangsúlyozta azt is, nagyon reméli, hogy az ország jól fog gazdálkodni a termálkincsével, de vannak területek, ahol süllyed a vízszint, ez pedig aggodalomra ad okot. „Mindenhol a megfelelő éberséget kell fenntartani" – figyelmeztetett a vízhasznosítás kapcsán Tahy Ágnes.

Kiss Ferenc, a Fürdőkultúra Kft. ügyvezetője a Vasárnapi újságban elmondta, manapság szomorú fejlemény, hogy a gyógyvizekre igazán rászoruló idősebb budapestiek kiszorulnak a jelentős fővárosi fürdőkből, mert nincs rá pénzük. Németországban és Ausztriában is létező gyakorlat, hogy egy-egy város támogatást ad a jegyárak csökkentéséhez, ami bőven megtérül az idegenforgalom növekedése által, fűzte hozzá Kiss Ferenc, aki úgy véli, hogy erre Magyarországon is van példa, csak nem a fürdők területén, hanem a Forma-1-es versenynél. A helyi lakosság egészségmegőrzése szempontjából fontos fürdők kapcsán is így kellene gondolkodni – tette hozzá a Vasárnapi újságban a Fürdőkultúra Kft. ügyvezetője.