Gyógyfürdők: mennyire különbözik a vizük?

A gyógyvizek összetétele attól függ, hogy a keletkezésük során, a föld mélyén milyen kőzetek ásványi anyagait mosták ki. A kioldott anyagok miatt a vizeknek általában lesz egy úgynevezett domináns kémiai összetevőjük. Ez alapján többféle kategóriába oszthatók a gyógyvizek: egyszerű hévíz, szénsavas, sós, kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos (alkalikus), kénes, vasas, jódos, brómos és radioaktív vizek is léteznek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vizek a domináns elemen kívül egyéb anyagot nem tartalmaznának, ezek a kategóriák általában keverednek. Olyannyira, hogy időnként bajos is egyetlen kategóriába besorolni az adott gyógyvizet. Csak egy kiragadott példával élve, az Igali Gyógyfürdő vize például alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos, de a jelentős jód-ion tartalma miatta jódos vizek csoportjába is besorolható. Sőt még a brómtartalma is viszonylag jelentős. Többek között ennek is köszönhető, hogy az egyes gyógyvizek nem csupán egyetlen betegség, hanem többféle panasz kezelésére is alkalmasak - írja a termalonline.hu.

Azonban nem minden az ásványianyag-tartalom, hiszen a vizsgálatok szerint az úgynevezett egyszerű hévizek között is vannak olyanok, amelyek alkalmasak bizonyos betegségek kezelésére. Pedig az ebbe a csoportba tartozó vizek ásványianyag-tartalma nagyon alacsony (1 literben kevesebb mint 1 gramm). Egyszerű hévíz található például Miskolctapolcán, Esztergomban és Sikondán.

A hazai gyógyvizek jellemzői részletesen