• Pollen
    • Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

      Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Gyógyít is a láz

Lapszemle 2018.06.16 Forrás: szabadfold.hu Szerző:
Gyógyít is a láz

A hőmérséklet változása hatást gyakorol a szervezet betegségekre adott immunválaszára, vagyis segít a kórok elleni védekezésben.

Talán nem mindenki tudja, mi is történik az emberi szervezetben, amikor a testhőmérséklet megemelkedik, de azzal már a kisgyerekek is tisztában vannak, hogy a láz nem kellemes állapot. Viszont segíthet a gyógyulásban: a lázas állapot felgyorsíthatja a szervezet védekezőképességét - írja a Szabadföld.

A felhevült, lázas test harcol a fertőzéses és daganatos megbetegedések ellen. A Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portálnak Mike White, a Manchesteri Egyetem vezető biológusa azt nyilatkozta, hogy a hőmérséklet változása hatást gyakorol a szervezet betegségekre adott immunválaszára, vagyis segít a kórok elleni védekezésben. Példaként felhozta, hogy a melegebb helyen élő egerek között ritkább a gyulladásos és a daganatos megbetegedés.

A folyamatot a Warwicki és a Manchesteri Egyetem kutatói azzal magyarázták, hogy a gyulladást jelző anyagok speciális fehérjéket hoznak működésbe a szervezetben. Mindezt úgy kell elképzelni, mintha a sejtekben lenne egy „óra”, ami 34 Celsius-fokos testhőmérsékletnél lelassul, 37 fok felett pedig felgyorsul. Ennek ismeretében újfajta gyógyászati és gyógyszeres kezelési módszerek fejleszthetők ki.

A hőkezeléses módszer nem ismeretlen a magyarok előtt – jóllehet, ma is inkább az alternatív gyógyászat része. Szász András fizikus már a múlt században megalkotta úgynevezett hipertermiás készülékét, ami 42 Celsius-fokra melegíti a testben – vagy adott testszakaszon – keringő vért, így a rákos sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, ezért védtelenebbé válnak a kezelésekkel szemben. Igaz, az egészséges sejtek sem hevíthetők sokáig: a tartósan magas testhőmérséklet keringési elégtelenséghez vezet.

Az orvoslás számos területen sokat fejlődött az elmúlt két-háromezer évben, más tekintetben viszont jelentős a lemaradása – különös talán, de a láz megítélésében is. Azt már az ókorban is megtapasztalták, hogy az ember testhőmérséklete változik. Ha valaki nagyon forró lett és kipirult, görcsök tartották béklyóban, akkor a testét lehűtötték vagy eret vágtak rajta, de az is bevett gyakorlatnak számított, hogy illó- és hűsítő olajjal kenegették. Mindeközben fogalmuk sem volt arról, hány fokos is az ember testhőmérséklete, s hogy ahhoz képest mi számít láznak.

Míg az ötletből megszületett a lázmérő őse, egészen a XVI. századig kellett várni. Santorio Santorio itáliai orvos megkérte tudós barátját, Galilei Galileit, hogy készítsen olyan szerkezetet, amely alkalmas a hő mérésére. Galilei termoszkópja a meleg levegő tágulását mérte, de lázmérőnek még nem volt jó. Daniel Gabriel Fahrenheit ezt az ötletet vitte tovább, és a XVII. század végén borszesszel, valamint a sokkal pontosabb összehasonlító értéket mutató higannyal töltött hőmérőkkel kísérletezett. A Magyarországon is használt hőmérsékleti skálát Anders Celsiusnak köszönhetjük: a XVIII. század első felében készült hőmérőjén meghatározta a víz fagyási és forrási pontját. Érdekesség, hogy először a 100 fokot fogadták el fagyáspontnak, a nullát meg forráspontnak, de Celsius halála után ezt megfordították.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink