Gyógyító mérgek

Az utóbbi hónapokban a vadon élő állatok sokkal inkább fenyegetésnek tűnnek az ember számára, a bizalmatlanságunk csak nőtt, amióta tudjuk, hogy az új koronavírus valószínűleg egy denevérről került át az első betegre, és hogy ezek az állatok egyelőre ismeretlen vírusok tárházát hordozzák a szervezetükben. A tudósok persze nem győzik hangsúlyozni, a kis vírusgazdáknak, legyen szó bármilyen vadállatról, eszükben sem lenne a közelünkbe jönni, ha az emberek nem akarnák megenni őket vagy nem vennék el élőhelyeiket, jó eséllyel nem is kereszteznénk egymás útjait. A legutóbbi tudományos innovációk fényében viszont itt az ideje a potenciális gyógymódok forrásaként gondolni az állatokra - írta a népszava.hu.

Nem új az ötlet, hogy az állatokban keressük bizonyos betegségek ellenszereit. Jó hír viszont, hogy ma már ehhez egyetlen példányukat sem kell bántani, a DNS-ük is elég a kutatáshoz. Így adott a lehetőség, hogy molekuláris szinten vizsgálva őket, felelősen használják fel az állatokban található gyógyító vegyületeket – hívja fel a figyelmet a BBC Future friss cikke.

Már most is számos állati eredetű gyógyszer található a piacon, a viperagyík nyálából készült szer a kettes típusú diabéteszre hatásos, a kúpos csiga mérgéből készült pirula a krónikus fájdalmat enyhíti, a különböző kígyók mérgei a szívroham-megelőzéstől a vérnyomáscsökkentésig sok területen jó szolgálatot tesznek. Nem véletlen, hogy ezek az orvosságok mind az állatok mérgéből készülnek, ezek ugyanis a legösszetettebb kémiai vegyületek közé tartoznak a Földön. Noha azt gondolhatjuk, hogy kevés állatnak van mérge, valójában 220 ezer állatfaj rendelkezik valamilyen sajátos „kémiai koktéllal” (ezeknek csak töredéke mérgező valójában az emberre nézve), ez az összes állatfaj 15 százaléka. Közülük is a rovarok mérgei a legbonyolultabbak, ezek nem kevesebb mint 400 millió évig fejlődtek az evolúció során. Eddig a tudósok főleg a kígyók mérgeivel tudtak dolgozni, mert ezek termelődnek elég nagy mennyiségben ehhez. Egy nagyobb pók körülbelül 10 ml mérget termel egy nap alatt, egy skorpió 2 ml-t, míg egy egészen apró rovar napi 5 nanoliternél is kevesebbet. Az új adatbázisoknak köszönhetően a mennyiség már nem szempont többé, a kutatók elegendő mértékben tudják kémiai úton szintetizálni a specifikus tulajdonságokkal rendelkező molekulákat. Vagyis bőven van még mit vizsgálni. Továbbiak a cikkben