Nem csak a gyakorlatban lehet problémás az újfajta ellátási rend: már az alapjait sem látják megvalósíthatónak.
Több kompetenciája lenne egy ápolónak, mint egy kezdő orvosnak - ezt eredményezné, ha elfogadnák a tervezetet, amely az egyetemi végzettségű ápolókra orvosi feladatokat bíz. A szegedi képzőhely szakemberei azonban nem csak ezt látják aggályosnak: az oktatás alapvető feltételei sem állnak rendelkezésre. Az ápolói feladatok kibővítésének célja, hogy enyhítsenek az orvoshiányon. A Délmagyarország egy asztalhoz ültette az ápolói szakma képviselőit, hogy értékeljék a tervezetet. Egyöntetűen azt mondták: ebben a formában a rendszer biztosan nem lesz működőképes – olvasható a delmagyar.hu portálján.
Alapvetően téves feltevés, hogy ez a megoldás enyhítene a szakemberhiányon – fogalmazott Balogh Dénes, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ főápolója, hozzátéve azt is, szakdolgozókból ugyanúgy hiány van, így ha kivesszük közülük a legképzettebbeket, még rosszabb lesz a helyzet, hiszen az ő feladataikat is azoknak kell majd ellátniuk, akik már most sem győzik a munkát.
Hogy mennyit is jelent pontosan ez a munka? –Egy átlagos magyar osztályon a 12 órás műszakban 10-20 beteg jut egyetlen ápolóra. Külföldön ez az arány 1-2, esetleg 1-3 – mesélte Erdősi Erika, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék általános tanszékvezető helyettese.
Ám nem csak a terheléssel vannak komoly aggályaik az ápolói szakma képviselőinek. Legalább ekkora probléma, hogy a pluszfeladatokkal sem értenek egyet. . Összességében egy okleveles ápolónak a tervezet szerint több kompetenciája lehet, mint egy kezdő orvosnak. Ki lesz a felelős majd ezekért a beavatkozásokért? Az orvos, akié a beteg, vagy az ápoló, akivel elvégeztetik ezeket a feladatokat? – sorolta kérdéseit Balogh Dénes.
De nem csak a gyakorlatban lehet problémás az újfajta ellátási rend: már az alapjait sem látják a szegedi szakemberek megvalósíthatónak.
További részletek a portálon olvashatók!