Minden ország ráült az egészségügyi készleteire, és valamennyien kiszolgáltatottak a távol-keleti importnak.
Nincsen több hiánycikk a koronavírus-járvány miatt, mint máskor, a gond a megnövekedett igények kiszolgálása - állítja Feller Antal, a Hungaropharma gyógyszernagykereskedelmi vállalat vezérigazgatója. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszeregészségügyi Intézet szerint tavaly ilyenkor 1451, most pedig 1511 gyógyszer nincs forgalomban tartós vagy átmeneti gyártási gondok miatt. A listán szereplő termékek zöme helyettesíthető, a gondot a felvásárlás okozza. Tartós hiány maszkból és kézfertőtlenítőből van, ezeknek viszont a beszerzési forrásai is elapadtak, írja a hvg.hu.
A nyugat-európai, az amerikai és az izraeli gyógyszergyártóknak is fő a fejük a kínai és indiai beszerzési lehetőségek beszűkülése miatt. Idehaza sem lehet ez másként - csak nem beszélnek róla. Egy-egy gyógyszernek akár tíz összetevője is lehet, akár egyetlen komponens hiánya is leállíthatja a gyártást. A gyártási engedélyekben ugyanis az aktív hatóanyagok beszerzési helye is szerepel, ezek módosításához pedig új engedély kell, ami időbe és sok pénzbe kerül. A magyar egészségügyet pedig jó ideje a távol-keleti importra "szocializálták". Vagyis Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek az a vélekedése, hogy a kínai hiányt majd máshonnan pótolja a gyógyszeripar, finoman szólva is légből kapott.
A lakosság által is keresett műtéti maszkoknak eddig 7,50 forint volt a nettó áruk, most - a megnövekedett alapanyagárak miatt - 62,50. Az ágazatban jártas informátorunk szerint a napi 10-12 ezer darabos gyártási kapacitás igen szerény: az egészségügyben naponta 100 ezer embernél is több dolgozik, az egyszerű papírmaszkokat pedig 2-3 óránként cserélni kell.
A teljes cikk a HVG csütörtökön megjelenő számában olvasható.