Gyógyszerkísérletek, jelentős kételyekkel

A koronavírus-járványt kihasználva, hatalmas és figyelemre méltó karriert futott a médiában és a közösségi portálokon két olyan gyógyszerhatóanyag, a klorokin és a hidroxi-klorokin, amelyek gyártásában Magyarország világhatalomnak számít. A hidroxi-klorokin egyik legnagyobb exportőre a közelmúltig Magyarország volt, de miután felmerült, hogy a szer hasznos lehet a koronavírus elleni küzdelemben, a kormány, noha a gyógyszer alkalmazása COVID-19 esetén Magyarországon nem engedélyezett, megtiltotta az exportját, hogy az esetleges hazai igényeket ki tudja elégíteni. A COVID-terápiában feltételezett jótékony hatásába vetett hitet azonban jelentős kétségek is övezik - írta a Qubit.hu.

Az elsősorban maláriás betegek gyógyítására használt klorokinnal a COVID-terápiában eleve alig-alig kísérleteznek, amire elsősorban az a magyarázat, hogy viszonylag kicsi a szer úgynevezett terápiás ablaka. Ez némiképp leegyszerűsítve annyit tesz, hogy szűk az olló a szer terápiás és a szervezet működésére már potenciálisan káros dózisa között, és – mint bármilyen gyógyszert – csak akkor és úgy érdemes bevetni, hogy biztosan ne ártson többet, mint amennyit használ. Ezért is érthetetlen az a nemrégiben csődöt mondott brazil kísérlet, amelyben nagy dózisban alkalmazott klorokinterápiát terveztek kipróbálni 440 COVID-betegen. Az antimaláriás szer adagolását ugyanis néhány napon belül le kellett állítani, mert több kísérleti alanynál is súlyos szívritmuszavarok és szívelégtelenség lépett fel. Emiatt már az első 81 beteg kezelése után felfüggesztették a kísérlet folytatását.

A probléma azonban nem feltétlenül önmagában a hatóanyaggal lehetett, hanem a kivitelezéssel, elsősorban a dózissal és a betegek kiválasztásával – mondta a Qubitnek Mátyus Péter gyógyszerkutató, a COVID-járvány kezelésére a magyar kormány által felállított koronavírus-kutató akciócsoport egyik kutatásvezetője. 

Miközben a két maláriaellenes hatóanyag in vitro, vagyis kémcsőben vizsgált antivirális hatása nagyjából azonos, a hidroxi-klorokinnak, bár a klorokinéhoz igen hasonló, ám kevésbé jelentős mellékhatásai vannak. Az autoimmun reumás, gyulladásos betegségekben is széles körben használt hidroxi-klorokinnel éppen ezért Európától Ázsián át az Egyesült Államokig jelenleg is világszerte számos olyan vizsgálat zajlik, amelyek a szer COVID-terápiában való hatékonyságát vizsgálja.

A jelenleg futó kutatások közül a két legfontosabb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Solidarity programja, amelyben a négy legfontosabb olyan gyógyszerterápiát, köztük a klorikint vagy a hidroxi-klorokint vizsgálják, amelyekről azt feltételezik, hogy szerepe lehet a COVID kezelésében. A másik az Európában indított Discovery kísérletsorozat, amely ugyancsak multicentrumos és randomizált, ami összhangban van a klinikai vizsgálatokkal szemben támasztott igényekkel. A sok ember bevonásával szervezett nagy vizsgálatoktól azt remélik, hogy eredményeik alapján eldönthetővé válik, melyik gyógyszer milyen hatásfokkal használható a jelenlegi járványban - írta a lap.