Gyógyszerre és hálapénzre költünk jelentős összeget

Az egészségügyi kiadások több mint negyedét, 27 százalékát zsebből fizetik a magyarok, ennyit költenek a háztartások közvetlenül, tehát nem adók formájában egészségügyre – derül ki az OECD nemrégiben közzétett, Health at glance 2013 című kiadványából. A 34 vizsgált ország átlaga 20 százalék, a viszonylag magas magyar értéket több hazai sajátosság okozza. Az egyik, hogy a legtöbb európai országban ismeretlen a hálapénz, nálunk viszont jelentős kiadást jelent a háztartásoknak. A paraszolvencia összegét tavaly évi 34 milliárd forintra becsülte a GKI Gazdaságkutató - írta a Metropol.

De nem csak a hálapénz növeli a magánkiadásokat. Hazánkban az egyik legmagasabb a gyógyszerkiadás GDP-hez viszonyított aránya, 2,6 százalék. A betegek által fizetett közvetlen kiadások egy része olyan szolgáltatásra megy, amelyet részben vagy teljes mértékben az állami társadalombiztosításon belül is megkaphatnának. Ilyen például a fogorvosi ellátás.

Orosz Éva, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője szerint a fogászat hagyományosan olyan szolgáltatás, hogy még a kevésbé tehetősek jelentős része is magánorvoshoz jár. Ebben – amellett, hogy gyorsabb és könnyebben elérhető – az is közrejátszik, hogy a tb nem fedez minden fogászati beavatkozást. De jó néhány olyan terület van még, ahol gyakori a magánkiadás. Ilyen például a szülészet-nőgyógyászat, a szemészeti költségek, az egészségügyi segédeszközök vásárlása vagy az ápolás.

– Elsősorban kényszerűségből költünk magánszolgáltatásokra, mert annyira visszafogták az egészségügyi közkiadásokat – mondta Orosz Éva. – Ha megfelelő időben, tisztességes ellátást adna a rendszer, akkor jóval kisebb lenne a magánkiadás aránya, hiszen a középosztálynak nincs akkora jövedelme, hogy ne tudná másra költeni. Eközben azok, akiknek igen magas a jövedelmük, eddig sem igazán vették igénybe a társadalombiztosítást, inkább magánklinikákon, magánorvosnál gyógyultak.