A legfőbb problémát – a szakemberek meglátása szerint – az orvos-beteg együttműködés adja.
A szakma túlzottnak tartja azt a szigorítást miszerint, ha valaki nem szeretne többet fizetni a begetségére felírt pirulákért, akkor vállalnia kell, hogy étrend- és életmódváltással, illetve több mozgással javít egészségügyi állapotán. A Széll Kálmán Terv szerint ugyanis 120 milliárddal csökkentik a gyógyszerek támogatását – a kormányzati ciklus végéig – ami idén 83 milliárdos kiesést jelent. A Szinapszis Kft. felméréséből kiderül, az imént említett szigorításokkal csak az orvosok fele ért egyet.
Kiss Katalin, a kutatás vezetője az OrientPress Hírügynökség kérdésére válaszolva elmondta, érdekesnek találja, hogy miközben az orvosok kétharmada támogatja azon elképzelést, hogy azoknál a betegeknél, akik nem tartják be az életmódváltási javaslataikat, szankcióra van szükség, közel háromnegyedük azonban igencsak szkeptikus az imént említett intézkedéssel kapcsolatban. A legfőbb problémát – a szakemberek meglátása szerint – az orvos-beteg együttműködés adja. A doktorok ugyanis igencsak rossznak vélik az orvos-beteg együttműködést.
Szerintük ugyanis a krónikus betegek 25-30 %-a a rendszeresen felírt gyógyszerét egyáltalán nem szedi be. Úgy vélik a szedési hajlandóságra most még az is negatív hatással lesz, hogy a doktor maximálisan 30 napra előre írhat fel gyógyszert a betegnek, megdrágítva így minden egyes doboz árát. A kutatásvezető véleménye szerint az orvoshozjárás gyakoriságát szintén nem látják jó színben az orvosok.
A kezdeményezett intézkedéssel - a demográfiai bontások alapján - főként a doktornők nem értenek egyet. Az ellenzők tábora az életkor emelkedésével csak emelkedik. A kutatásvezető szerint talán azért lehet nagyobb a visszautasítás a nőknél, mert ők empatikusabbak, együtt érzőbbek a beteggel szemben.