Gyógyszervizsgálat: Kutatni csak etikusan szabad

„A 2030-ig szóló Nemzeti egészségprogram fontos részeként létre kell hozni egy olyan minisztériumi felügyelet alá tartozó intézményt, amely a fejlett országokhoz hasonlóan kizárólag a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások fejlesztésére és támogatására szakosodik. Az új intézmény vezetőjévé ezennel dr. Tarnai Juditot, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet volt általános főigazgató-helyettesét nevezem ki” – jelentette be az Akadémia utcai székházban október 26-án Kásler Miklós miniszter. Az intézményvezetővel kinevezése után a Demokrata készített interjút.

– Miért volt szükség arra, hogy a klinikai és az orvostudományi kutatásoknak ezentúl önálló intézménye legyen?

– Az egészségügyi kutatás-fejlesztés az egész világon olyan szakmai szervezeteken, ügynökségeken keresztül zajlik, amelyek a kormányzattal szorosan együttműködnek. Itthon azonban eddig nem volt olyan intézmény, amely kizárólag a klinikai vizsgálatok és az orvosi kutatások fejlesztésére és támogatására szakosodott volna. A klinikai és orvostudományi, transzlációs kutatások rendszerének támogatása versenyképességünk megőrzéséhez és növeléséhez elengedhetetlen, különösen a jövő év elején hatályba lépő új EU-s szabályozás ismeretében.

– Mi lesz a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség feladata?

– Elsődleges célunk támogatni a vizsgálóhelyek munkáját, hogy magas színvonalon, az újabb és újabb nemzetközi elvárásoknak megfelelően működjenek. Célunk az orvosi kutatások segítésével kimagasló innovációs környezetet teremteni, ami lehetőséget ad új, magyar fejlesztésű technológiák és eljárások kidolgozására, növeli a hozzáadott értéket, és a betegek szélesebb köre számára teszi hozzáférhetővé az új terápiákat. A NEKÜ a hazai kutatási irányvonalak gyakorlati alkalmazásában is segíti a tudományos tevékenységet folytató kutatóhelyeket, kutatási központokat és egészségügyi ellátóhelyeket. Nemzetközi együttműködések keretében megosztja a szakterületre vonatkozó sikeres modelleket, és átadja őket a partnereinek. Ilyen jellegű szervezetekre jól ismert példa az MRC Nagy-Britan­niá­ban vagy az INSERM Franciaországban, és ilyen logika szerint működik az NIH is az Amerikai Egyesült Államokban. A V4-országok és a régió tekintetében Lengyelországban összehangolt, szervezett kormányzati döntések alapján létrehoztak egy egészségügyi tudományos központot, a Medical Research Agencyt. Ténykedésének köszönhetően mára mind a klinikai vizsgálatok, mind az ezekben részt vevő betegek száma nőtt. (...)

– Az orvosok új jogállásáról szóló törvény hogyan viszonyul majd az említett munka elvégzéséhez, hiszen sokat hallani arról, hogy a törvény gondot okoz az orvosok klinikai vizsgálatba vonása terén a velük való szerződéskötésben.

– Ez valóban gond, és dolgoznak rajta az ágazati szakemberek. Egyrészt meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek révén a szponzorokkal történt szerződéskötések ideje intézményi szinten lerövidül, mert ez most hosszan tartó ügyintézéssel jár, igaz, nemcsak nálunk, hanem szerte a világon. Másrészt fontos az is, hogy megmaradjon az egyes intézmények önrendelkezése, hiszen rengeteg helyi specialitás van, amire figyelemmel kell lennünk. Az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállásával kapcsolatosan pedig elengedhetetlen szerintem olyan megoldást találni, hogy a jogszabályok betartása mellett a klinikai vizsgálatokban nagy szerepet vállaló és keményen dolgozó szakemberek megérdemelt javadalmazása ne sérüljön. Ez azért is fontos, mert ha csökken a klinikai vizsgálatokban tevékenykedők motiváltsága, akkor csökken a klinikai vizsgálatok száma is, amit végső soron a betegek szenvednek meg. Tudni kell, hogy ez igen nagy szakértelmet és odafigyelést igénylő, rendkívül felelősségteljes munka.

További részletek a teljes cikkben