Gyógyulás és trauma a zárt osztályokon

Más európai országokkal összevetve a hazai pszichiátriákon kiugróan magas a zárt osztályon kezelt betegek aránya, noha a pszichiátria világszerte az emberarcúbb ellátási formák felé tart. A zárt kórházi ajtók mögött még mindig előfordulnak visszaélések - írta a magyarnarancs.hu.

A polgári jog területén nincs súlyosabb jogkorlátozás, mint ami a zárt osztályokon megengedett. Ennek persze jó oka van: pszichiátriai gyógykezelést akkor lehet kötelezővé tenni, ha a személy úgynevezett közvetlen veszélyeztető magatartást mutat, vagyis veszélyt jelent önmaga vagy mások testi épségére, egészségére vagy életére. A zárt osztály feladata, hogy egyszerre védje a társadalmat és a súlyos mentális betegségekkel küzdő személyeket, ennek pedig gyakran elengedhetetlen eleme valamilyen korlátozó intézkedés.

A gond az, hogy a közvetlen veszélyeztető magatartás nem jól definiált jogi kategória, így az egyes szakemberek egyéni megítélésén múlik a pszichiátriára kerülés, és az, hogy az illető meddig marad, és mi történik vele az ott töltött idő alatt.

„Ezek a helyzetek klasszikusan úgy néznek ki – kezdi Boros Ilona, a TASZ jogásza –, hogy egy rokon vagy egy járókelő ráhívja a szerinte veszélyeztető módon viselkedő személyre a mentőt vagy a rendőrt, majd ha az ő megítélése szerint is indokolt a beszállítás, az illető pszichiátriára kerül. Csakhogy a mentősöknek nincs szakmailag hiteles, követhető protokolljuk, amit sorvezetőnek használhatnának a döntés meghozatalához. Fontos lenne, hogy a mentősök alapszinten fel tudják mérni azt, hogy valóban közvetlen veszélyeztetésről van-e szó, és az esetleges szociális háttértényezőket is felismerjék.

(...)

A beszállítás után a második szűrőt az adott pszichiátriai osztály szakemberei jelentik, akik eldönthetik, indokolt-e a felvétel. Ha igen, a beteg – mivel nem önként vonult be – többnyire automatikusan zárt osztályra kerül sürgősségi gyógykezelésre, ahol jellemzően azonnal valamilyen korlátozó intézkedést alkalmaznak: ez általában lekötözés, illetve gyógyszeres kezelés. „Az intézménynek ezután kötelessége 24 órán belül értesíteni a bíróságot, hogy a független igazságügyi orvos szakértő 72 órán belül megtarthassa a bírósági szemlét. Ennek óriási jelentősége van, hiszen ez a garancia, hogy senkit ne lehessen négy napon túl indokolatlanul benn tartani a pszichiátrián. A bíróság dönti el, hogy indokolt volt-e a felvétel, és hogy szükséges-e benn tartani a személyt” – magyarázza Boros Ilona.

Szuromi Bálint, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet pszichiátriájának osztályvezető főorvosa húsz éve dolgozik pszichiáterként a betegellátás területén, és úgy látja, az esetek többségében indokoltnak bizonyul a beszállítás.