Gyomorfekély elleni szert fejlesztettek ki

Eredményeikből szabadalmi beadvány készült. A kezdeményezés a közel 25 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szerbiai partnertől érkezett, hogy teszteljük a gyógynövényekből kinyert gyógyszerhatóanyagaikat élő állatmodelleken. 178 ezer eurós (közel 55 millió forint) támogatást kapott a projektünk, ebből 80 ezret mi, a Tumorimmunológiai és Farmakológiai Kutatócsoport. A szegediek feladata a baktériumtörzs beszerzése, szaporítása és az állatkísérletek elvégzése volt, ehhez fiatal kutatókat és technikai munkatársakat vehettünk fel. A szerb partner korszerű laboratóriumot rendezett be – összegezte a kezdeteket Buzás Krisztina projektvezető, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu portálja.

Az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karáról mikrobiológusok és vegyészek dolgoztak Neda Mimica-Dukic professzor vezetésével, a két oldalról közel húszan. Urbán Edit professzor és dr. Terhes Gabriella pedig a Klinikai Mikrobiológiai és Diagnosztikai Intézetből a tudományos kihívás kedvéért állt a projekt mellé.

A gyomorfekélyek 80, a nyombélfekélyek 90 százalékának kialakulásáért felelős Helicobacter pylori baktérium elpusztításának lehetőségeit vizsgálták a kutatók. Ezzel a kórokozóval a hazai felnőtt lakosság fele, rosszabb higiéniás körülmények között akár a 90 százaléka fertőzött lehet. Maga a baktérium nem okoz rákot, de a gyomorfekély talaján kialakuló daganatos megbetegedéshez közvetetten hozzájárul.

Az újvidéki kutatók 16-féle gyógynövénnyel kezdték kísérleteiket. Előbb petricsészében tesztelték a hatóanyagokat, majd a hatásosnak bizonyuló kombinációkat egérmodellen is alkalmazták.

A Szegeden folyó állatkísérletekben a kutatók azt tapasztalták, hogy a megfertőzött egerek több mint 70 százalékánál a növénykivonat megszüntette a betegséget, és különösebb mellékhatása nem jelentkezett. Leghatékonyabbnak a csombor (más néven borsikafű) és az oregánó keveréke bizonyult.

Sikernek könyveli el a projektvezető, hogy igazolták a munkahipotézisüket, nagyon jó munkakapcsolat alakult ki az újvidéki kutatókkal, másfél évig munkát adtak szakembereknek, valamint tudományos közlemények készülnek. Nem utolsósorban pedig a szerb partner szabadalmaztatja az elért eredményt, amelynek természetesen az SZBK is résztulajdonosa lesz. A gyógyszer kifejlesztéséhez vezető úton ezeket az alapkutatásokat sok év alatt jelentős tőke, illetve gyógyszergyári szakértelem bevonásával további tesztelések követhetik – jegyzi meg a portál.

A témáról a Magyar Nemzet – online így ír: A Helicobacter-fertőzést jelenleg is jó hatásfokkal tudják kezelni egy kombinált antibiotikum-terápiával, de sajnos nem minden betegnek elérhető ez a módszer. Akik érzékenyek az antibiotikumra, vagy maga a baktérium alakít ki antibiotikum-rezisztenciát, ott a kezelés nehéz a hagyományos gyógyszerekkel. Tény az is, hogy a gyomorrák egyik rizikófaktora ez a baktérium, de nem közvetlen okozója, csak közvetett módon felelős a rák kialakulásáért. A most fejlesztett, növényi hatóanyag legnagyobb előnye inkább az, hogy egész más hatásmechanizmussal működik, mint egy antibiotikum-kúra, és ezek ellen rezisztenciamechanizmusokat egyelőre nem ismerünk – húzta alá dr. Buzás Krisztina, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa, aki arra a kérdésre, hogy mikorra várható, hogy a hatóanyagot embereken is kipróbálják, így reagált: - Erre két válasz van, az egyik a soha, a másik a nagyon sokára. Ha valamelyik gyógyszergyártó cég érdeklődést mutat és megfelelő mennyiségű pénzt hajlandó ebbe invesztálni, akkor nyilván elkezdődhet egy olyan típusú gyógyszerfejlesztés, ami valamikor majd a humán alkalmazást is lehetővé teszi, de egyelőre a szabadalmaztatásnál tartunk. El kell mondjam, hogy mi alapvetően a tudomány kedvéért dolgozunk, a tudományos sikerek, amik első körben eredménynek tekinthetők. Minden attól függ, hogy lesz-e befektető, de ez egy relatív hosszadalmas folyamat, mindenképpen évekről beszélünk...