Győri kórház: lapzárta előtt történt fordulat

A győri kórházban látszólag ugyanúgy folytatódott tegnap a munka, mint szerdát megelőzően, amikor robbant a hír: tizenhat sebész elkeseredett levélben ügyeleti pótlékot kér. A megoldáshoz társadalmi konszenzus kellene, a pártok mindenesetre rárepültek a témára Miközben a forgatócsoportok egymást érték a Petz-kórház folyosóin és a bejárat előtt, az élet, a gyógyítás bent tegnap is folytatódott, műtétek nem maradtak el. A hangulat ugyanakkor feszült volt, nem titkoltan azért, mert országos hír lett a belső problémákból; s a szakmán belül sem volt mindenkinek szimpatikus, hogy a sebészek kizárólag a maguk nevében fogtak össze - írta a Kisalföld.

Dr. Tamás László János főigazgató is újból leszögezte, hogy csak és kizárólag a tizenhat orvos pótlékáért erkölcsileg nem lehet kiállni, hanem a teljes kórházi személyzet anyagi megbecsüléséről kellene intézkedni. De ez beláthatatlan következményekkel járna most, a főigazgató dominóeffektushoz hasonlította a helyzetet. A döntés nyilván nem az ő asztalánál, s nem is az egészségügyi államtitkárénál születhet meg ehhez társadalmi konszenzusra van szükség.
No és sok pénzre tesszük hozzá , ami jelenleg nincs.

Nemegyszer megírtuk, hogy a győri kórház (is) napi hárommillió forint hiányt termel, ebben a helyzetben nem lehet fizetési pótlékokkal számolni - így a lap.

A sebészeti osztályt vezető prof. Oláh Attila főorvos sincs könnyű helyzetben. Hiszen elismeri, hogy „a győri sebészet egyre szélesebb körű regionális feladatot lát el, tevékenysége a mellkassebészeti profillal is kibővült, és ügyeleti időben az érsebészeti, valamint a gyermeksebészeti feladatokban is részt vállal. A megfogalmazott követelések egy része valós alappal bír.

Magam is támogatom az ügyeleti díjazás olyan, reális mérvű korrekcióját, amely a megnövekedett feladattal arányban áll. A sebészeti osztály vezetőjeként azonban elsősorban és alapvetően a betegellátás biztosítása a feladatom. Ez magában foglalja az ellátás teljes vertikumát, a benne részt vevő orvosokat, ápolókat és asszisztenseket, beleértve a műtő személyzetét is. Osztályvezető főorvosként ezért sem szakmailag, sem erkölcsileg nem tudok egyetérteni egy olyan bérköveteléssel, amely kizárólag az orvosi kart érinti." Megoldás az lehetne, ha ki lehetne mondatni: a regionális centrumok, amelyek nyilvánvalóan több és nehezebb eseteket látnak el, több állami pénzhez is jussanak. Ezt aztán használhatnák bármire, ami szükséges: eszközbeszerzéstől a bérek „reális mérvű korrekciójáig". Kiderül, mi lesz.