Gyorsan felejtünk, de mit tanultunk a Covid-időszakból?

A koronavírus járvány állandó beszédtémává tette az egészségügyi innovációt és a megelőzés fontosságát. De nagyon gyorsan felejtünk, erről beszélgetett a hamuesgyemant.hu dr. Kulin Dániellel, az E-MED4ALL Kft. egyik alapítójával. és Kövesi Tiborral, a Roche Magyarország stratégiai és szervezetfejlesztési vezetőjével.

Azt szoktuk mondani, hogy a politikai emlékezet nagyon rövid. Én most azt látom, hogy az egészségügyi emlékezet még rövidebb! Gyakorlatilag amint letettük a maszkot, el is felejtettük, hogy a prevenció és az egészségünk milyen fontos, és azonnal úgy kezdtük élni az életünket, mint a járvány előtt. Ez szerintetek is így van, vagy láttok változást?

Kulin Dániel: Számszerű adatokat nem tudok mondani, de az látszódik, hogy a prevenciós módszerek, a fitnesz és életmód applikációk letöltési számai nagyon visszaestek. Ez nem meglepő, ám annyit biztosan tanultunk a pandémia alatt, hogy a telemedicina működik. Kipróbáltuk és bár az emberek jobban szeretnek személyesen találkozni, legalább tudjuk, hogy van más megoldás is.

Kövesi Tibor: Egyetértek Dániellel és még egy dologgal egészíteném ki. A koronavírus járvány megmutatta a betegségek természetét. Hogy egy vírus milyen „intenzíven” és elképesztő sebességgel tud terjedni. A pandémia előtt teljesen megszokott, sőt akár kimondatlan elvárás is volt, hogy betegen is bejárjunk dolgozni. Ma már sokkal elővigyázatosabbak vagyunk, és már nem feltétlenül tartjuk jó ötletnek emberek között mászkálni, ha betegek és főként fertőzőek vagyunk. Úgyhogy lehet túl optimista vagyok, de én azért látok viselkedésbeli változásokat.

...

Ahogy már említettem, az elmúlt néhány évben az egészségünk fókusztéma lett. Ezt hogyan éltétek meg a cégeitekben?

Kövesi Tibor: Az elmúlt időszak egyszerre volt sokkoló és bizonyos értelemben izgalmas is. Temérdek kihívással találta szemben magát az egészségügyi rendszer, amire a korábbiakhoz képest most hihetetlenül gyorsan volt képes reagálni. A vészhelyzet megoldása abszolút prioritást kapott, és szerintem az egészen lenyűgöző, hogy a teljes globális egészségügyi ökoszisztéma a vírus megjelenése után pár héttel már képes volt diagnosztikai eszközöket rendelkezésre bocsátani, illetve néhány hónap leforgása alatt elkezdtük megtalálni azokat a típusú terápiákat, amik bizonyos esetekben segítik a gyógyulást. A vakcinák relatíve szintén rövid időn belül meg tudtak érkezni. A jövőre nézve igen jelentős hatása lehet, ha az iparág, a kutatóintézetek, a kormányok és a szabályozók hatékonyan együtt tudnak dolgozni. Ez egy olyan dolog, amire remélem, hogy tudunk majd építkezni a jövőben.

Egyéni szinten pedig látjuk azt is, hogy azért elkezdett változni az emberek hozzáállása. Például rámutatott arra a pandémia, hogy a különböző betegségek, egészségügyi állapot miatt, hogyan nő a kockázata egy másik betegség kimenetelének.

Kulin Dániel: Amikor kitört a COVID-járvány, az nagyon-nagyon rosszul érintett bennünket, mert volt már egy egész közeli amerikai befektetés, ami ennek hatására teljesen megállt. Ugyanakkor nagyon sok pozitív dolog is volt, mert ahogy mondta Tibor, az emberek elkezdtek olyan szavakat és olyan technológiákat megismerni, amelyek ezelőtt nem voltak benne a köztudatban. Ilyen például a pulzoximeter is. Mi gondolkoztunk rajta, hogy az addigi fejlesztéseinket felfüggesztjük-e és csinálunk egy Covid verziót az applikációnkból. Végül ez meg is született SFTY4All néven, mellyel idősotthonokban extra monitorozást tudtunk nyújtani, továbbá egy Operatív Törzs által is jóváhagyott pilot keretében 40 háziorvoshoz helyeztünk ki több mint 200 eszközt, és ők követni tudták a magas rizikójú betegeiket.

További részletek a cikkben.