"Ha egy kutatót gátol a rendszer, keressen kiutat"

Karikó Katalin előtt tisztelgett Kisújszállás, ahol dugig megtelt a Vigadó Magyarország első női Nobel-díjasának tiszteletére. A humort előadásával kiválóan vegyítő biológus a közönségtalálkozót követően az Indexnek többek között arról beszélt, hogy a kutatói társadalom és a politikai irányítás közötti nézeteltérések nem magyar sajátosság. A kutatóknak saját példáján felbuzdulva azt tanácsolja, ne hagyják, hogy mások döntsenek a munkájukról, keresni kell a lehetőségeket. Emellett a vakcinákat és tudományos eredményeket kétségbe vonó médiatartalmak jelentette ártalmakról is beszélt, írja az Index.

Vastaps fogadta Karikó Katalint alma materében, Kisújszálláson, ahol csordultig telt a Vigadó a város díszpolgára, Magyarország első és egyetlen női Nobel-díjasa tiszteletére tartott közönségtalálkozón. Bár Karikó Katalin Szolnokon született 1955. január 17-én, ám ezer szállal kötődik Kisújszálláshoz, ugyanis az alföldi városban nőtt fel, és járt iskolába.

Az Arany János Általános Iskola nyolcadikos tanulójaként országos biológiaversenyt nyert, majd a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tovább mélyítette az élővilággal és a biológiatudománnyal kapcsolatos ismereteit. Ebben nagy szerepe volt Tóth Albert tanár úrnak, akire későbbi kutatói pályája során többször is hivatkozott. Nagy hatást gyakorolt rá, hogy a Jermy Gusztáv szakkör tagjaként már ekkor olyan tudósokkal levelezett, mint Selye János vagy Szentgyörgyi Albert. 

Nem volt kérdés számára, hogy továbbtanulása során a biológiát és a kutatásokat részesíti majd előnyben. Maximális pontszámmal nyert felvételt a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia szakára, ahol még inkább megerősödött benne a kutatás iránti vágy.

1978-ban MTA-ösztöndíjasként kezdett dolgozni a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ahonnan létszámcsökkentés miatt 1985-ben elbocsátották. Férjével, Francia Bélával együtt akkor döntöttek úgy, hogy az Egyesült Államokban próbálnak szerencsét. A család kislányukkal, Zsuzsival együtt (aki később az amerikai evezősválogatott tagjaként kétszer is olimpiát nyert) a tengerentúlra költözött.

Először Philadelphiában, majd Washingtonban kutatott, aztán ismét visszatértek Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen először foglalkozott mRNS-kutatással. Ez kulcsfontosságúnak bizonyult további pályafutását illetően, hiszen ezen technológia volt az alapja és kulcsa a 2020-ban kitört világjárvány elleni, forradalmi jelentőségű oltóanyag kifejlesztésének, melynek köszönhetően több millió ember életét sikerült megmenteni.

2023. december 11-én kutatótársával, Drew Weissmannal együtt Stockholmban átvette az orvosi-élettani nobel-díjat, így mindmáig ő az első és egyetlen magyar női kutató, aki elnyerte a világ legrangosabb tudományos elismerését.

„Elhoztam, hogy ilyet is lássatok” – mutatta fel a kisújszállási közönségnek nagy mosoly keretében Nobel-díját az ünnepelt. Ahogy a Corvin-láncot is közszemlére tette. (A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés, amelyet olyan személyek kaphatnak, akik különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához.)

További részletek az Indexen.