• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ha elkezdődik az OPNI felújítása, azt észre fogja venni mindenki

Lapszemle 2024.04.09 Forrás: hvg.hu
Ha elkezdődik az OPNI felújítása, azt észre fogja venni mindenki

„Azt becsültük, hogy 1,5-5 milliárd forint közötti beruházás tenné lehetővé, hogy a következő tíz évben legalább hasonló állapotban megmaradjon az épület”.

Az egykori pszichiátria az ország második legnagyobb műemléki épülete, amelybe a kormány egy közép-európai bentlakásos elitiskolát költöztetne. A felújítás kihívásairól az épület állagmegóvásának előkészítésében részt vevő Várhelyi Tibor építészmérnököt,  a Consolum Architechts Kft. tulajdonosát és Kelecsényi Kristóf műemléki szaktanácsadót kérdezte a hvg.hu.

„A tervezési munka körülbelül 5 milliárd forint, a kivitelezés alatti mérnöki munkák (pl. műszaki ellenőrök) olyan 2 milliárd körül alakulnak” – sorolta a költségeket a Consolum vezetője. Az összeg persze csak akkor érdekes, ha egyáltalán van, aki elvégezze a feladatot. „Ezt nem lézerrel, vonalzóval meg mérőszalaggal mérik fel, hanem pontfelhős technológiával. Ez négyzetméterenként olyan másfél euró lehet, és talán csak a 4iG és a Lechner, aki ma Magyarországon arra képes, hogy felmérjen egy ekkora épületet” – tette hozzá 

Az OPNI felújításával kapcsolatban a lap megkérdezte Kelecsényi Kristóf műemléki szaktanácsadót is, aki a pontfelhős technológiával kapcsolatban kifejtette, hogy az elsősorban a sok száz éves, középkori eredetű műemlékeknél indokolt, az OPNI-nál azonban nem feltétlenül, hiszen rendkívül költség- és időigényes. A műemléki épület felújításának nehézségeiről elmondta, hogy a modern sztenderdek és a használat tekintetében kompromisszumokat kell kötni, de „a XIX. század második felének építészete által létrehozott használati terek elég jól alakíthatók, formálhatók”, ami Budapest belvárosának lakóépületein is tetten érhető. Az, hogy kezdésnek az épületnek csak egy részét újítsák fel, Kelecsényi szerint nem zárható ki, „az ütemhatárok meghúzása azonban hangsúlyosan műszaki és műemléki kérdés kell, hogy legyen”.

A tervezés nemcsak pénzt és technológiát, de időt is igényel. Várhelyi szerint „legalább 2-3 év, mire a tervek elkészülnek. Rengeteg szakértőt kell bevonni. Az egyik legfontosabb a statika, nincs túl sok olyan szakértő az országban, aki ezeket a régi szerkezeteket nagy magabiztossággal tudna kezelni. Ott lesz mellette egy gépész, egy elektromos tervező, ekkora munkán 10-12 szakági tervező mérnök alsó hangon összejön”.

A munka érdemi része pedig csak a tervezést követően kezdődhet. Ez pedig egy ekkora műemlék épületnél rengeteg idő, Várhelyi szerint még a 2032-es kezdés is erősen optimista, igaz, nem megvalósíthatatlan.

Hogy egy ilyen beruházás 10-12 évet igénybe vesz, ez lenne a normális” – hangsúlyozta az építészmérnök. Ráadásul a tervezéshez hasonlóan itt is gondot okoz találni valakit, aki vállalkozik a feladatra. „Kivitelező kevés olyan van szerintem Magyarországon, aki egy ekkora épületet csont nélkül be tudna vállalni.” Várhelyi szerint az is tévhit, hogy hatalmas profitokat aratnának a kivitelezők az ehhez hasonló beruházásokon, „általában ezeken a projekteken normális versenypiaci helyzetben nincs 5-6 százaléknál több nyereség”. A teljes cikk itt olvasható