Ha már betöltötte a 30-at, jöhetnek az alvászavarok

A koronavírus-fertőzésből felgyógyultak jelentős része még hetekig, sőt akár hónapokig érez olyan tüneteket, melyek a legkülönfélébb szervrendszereket érintik (és sajnos azt sem lehet kizárni, hogy egyes betegeknél maradandó károsodások is történnek). A tünetek gyakorlatilag bármely életműködést érinthetik, a szívműködéstől az agyig. A betegségen átesettek mentális egészsége különös veszélyben van, és ennek folyománya az álmatlanság (inszomnia) növekvő gyakorisága - írja a tudas.hu.

Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy az álmatlanság és a covid milyen módon függ össze, de a kapcsolat (amely lehet közvetlen, vagy közvetett) nyilvánvaló. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a covid hatalmas mentális nyomást helyez az emberre, hiszen mindenki tudja, hogy akár bele is lehet halni, és fennáll a veszélye, hogy megfertőzzük szeretteinket. Vagyis az aggodalom, a szorongás, vagy akár a félelem is teljesen indokoltnak tekinthető ebben a helyzetben. Mindezek könnyen okozhatnak kialvatlanságot. Ugyanakkor a koronavírus-betegség kezelése, például a szteroidok alkalmazása, a megváltozott életritmus (a napközbeni fekvés, szunyókálás), illetve maguk a gyulladásos folyamatok is megzavarhatják az alvási mintázatunkat.

A covid nélkül is gyakoribbá váltak az alvászavarok

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi időszakban covid nélkül is gyakoribbá váltak az alvászavarok (vagy jobban tudatában vagyunk a problémának, a szakemberek pedig hatékonyabban regisztrálják azt), és ezek részben az életmódunk következményei. Az inszomnia okairól és kezeléséről kérdeztük Simor Pétert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alváskutatóját.

Úgy tűnik, hogy a covid utóhatásaként kialakuló álmatlanságra nemcsak anekdotikus adatok utalnak, hanem egyre több kutatás is kimutatja, hogy a betegség hatására romlik az alvásminőség – mondja Simor Péter. – A covid fertőzésen átesettek körében magasabb az inszomniás tünetek aránya. Tegyük hozzá ugyanakkor, hogy nagyon sok más tünet is jellemző rájuk, amelyek az általános stresszel állhatnak összefüggésben. Ilyen például a depresszió, a szorongás, ezek pedig nagyon gyakran együtt járnak az álmatlansággal.

...

A mozgásszegény életmód, és a nap nagy részében hiányzó (csökkent mennyiségű) természetes fény is hajlamosító tényező az álmatlanságra.

A gyermek- és kamaszkori alvászavarok jelentős részéhez hozzájárul az éjszakai mobileszköz-használat. Sőt, ez az egyik legerősebb kockázati tényező. A világító képernyő nézése gátolja és későbbre tolja a melatonin termelését – folytatja az alváskutató. – Ráadásul ezek az eszközök kifejezetten ingerlő hatásúak, jutalmazók, izgalmasak, a kamaszkorban pedig a társkeresés eszközei. Magyarul minden rajtuk keresztül érkező inger érdeklődést vált ki a fiatalból, ez pedig nem kedvez az elalvásnak.

Bár az esti eszközhasználat a fiatalok körében gyakoribb, általánosan az alvászavarok a korral válnak gyakoribbá és súlyosabbá.

További részletek a cikkben.