Ha nincs iskola, nincs étel sem?

Egy villámkutatással kapcsolatban kaptak ismét nyilvánosságot a gyermekszegénységre vonatkozó riasztó adatok: 600 ezer gyermeket érint, jó 100 ezer nyomorban él, 40 ezer szó szerint éhezik. Ez utóbbi probléma egyre kevésbé szokatlan. A Magyar Gyermekétkeztetési Alapítvány vezetőjével, Király Gáborral  a tényekről és a megoldási lehetőségekről a kisalföld.hu portálja beszélgetett, megkérdezve egy dietetikust is, mekkora a kalóriaszükséglete egy gyereknek különböző életkorokban, és mit fedez az iskolai étkezés.

A Gyermekétkeztetési Alapítvány és a Kutató Centrum közös villámkutatásából kiderül: a megkérdezettek fele komoly problémának tartja a gyermekszegénységet. Ezen belül azonban nem vagyunk tisztában a szegénység mértékével: sokan úgy gondolják, az éhezés csakis a fejlődő országok problémája. Holott a becslések szerint Magyarországon ma közel 40 ezer gyerek nem kap eleget enni, és több tízezer gyermeket sújt a minőségi éhezés.
Ma mintegy 3,5 millió ember él létminimum-közeli, illetve az alatti szinten. A kétmillió 18 év alatti közül mintegy 600 ezer gyereket érint a szegénység, ezen belül jó százezer él nyomorban, és közülük is 30–40 ezer, akinek a legalapvetőbb életfeltételei is veszélyben vannak – húzta alá a GYEA elnöke, hozzátéve azt is, az elszegényedés a rendszerváltás óta szinte folyamatosan növekszik, az ország teherbíró képességének csökkenésével együtt. A szegénységi olló sokkal nagyobbra nyílt 2008 óta. Nemcsak a szegények száma növekedett, hanem a szegénység mértéke is. 2005-ben a lakosság 7, ma 10 %-át sorolhatjuk a nyomorban élők közé.

Munkanélküli vagy szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségű szülők, nagycsaládban élők – egy 2007-es KSH-adat szerint a szegény gyermekek 45 százaléka él nagycsaládban –, roma kisebbség, egészségügyi problémák: mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyereknek nem csak jó cipő, ruha, hanem betevő falat se jusson. Mindezek kialakulásában szerepe van annak is, hogy az ország mely területén született, él családjával, mennyire sújtja a régiót a munkanélküliség.

Mennyiségi és minőségi éhezés
Antal Emese dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára a lapnak elmondta: 1–3 év között napi 1100–1300, 4–6 év között 1350–1650, 7–10 év között 1700–2050, 11–14 év között 2000–2400 kalória szükségeltetik egy gyermek egészséges fejlődéséhez. A nem egész napos általános iskolákban az iskolai étkeztetésben a legtöbb esetben ebédet kap egy gyermek: az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet ajánlása szerint egy ebéd főétkezéssel az előírt napi energiaszükséglet 35 százalékát kell biztosítani napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén. Tehát aki csakugyan csak az iskolában jut meleg ételhez, annak mind a fizikai, mind a szellemi aktivitása csökken: ha csak az iskolai teljesítményt nézzük, nem képes koncentrálni a tanórákon, és teljesíteni testnevelésórán.

A dietetikus kiemelte: az éhezés lehet mennyiségi – ami leginkább a fejlődő országokat, vagy itthon a legszegényebbeket érinti –, de minőségi is. Ez esetben egy vagy több szükséges tápanyag hiányzik az étrendből. Így alakulhat ki az a különös helyzet, hogy aki ránézésre túlsúlyos, minőségileg alultáplált. Az utolsó felmérések tükrében nő a túlsúlyosok aránya az iskolákban, a Hoffmann Rózsa által említett hájas gyermekek egy része azonban a szükséges tápanyagok tekintetében „éhezik". Jó hír azonban, mondta el a szakértő, hogy ötven százalékkal növelte a kormány a közétkeztetés állami támogatását.