Ha úgy mérjük, vannak kiemelkedő diákok

A magyar negyedik és nyolcadik osztályosok 12 százaléka kiváló szinten teljesít matematikából és természettudományos tárgyakból – erre mutat rá egy nemzetközi felmérés. Ugyanakkor viszonylag magas azok aránya is, akik az alacsony szintet sem érték el - írta a magyaridők.hu.

A 2015-ös, 144 iskolából több mint ötezer negyedik osztályos és csaknem 4900 nyolcadikos diák tudását mérő TIMSS- (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérés szerint a matematika esetében a magyar negyedikesek 12 százaléka sorolható a kiváló képességi szintbe, amely arány inkább a nálunk jobb eredményt elérő országokra jellemző. Ugyanakkor a leszakadók aránya is viszonylag magas (8 százalék), ehhez hasonló érték elsősorban a nálunk gyengébb eredményű államoknál tapasztalható A magyar nyolcadikos tanulók esetében a kiváló szintet elérők aránya ugyancsak viszonylag magas – 12 százalék –, és ugyanez a helyzet az alacsony szintet sem elérők esetében.

A vizsgálat természettudományi mérésében a magyar diákok mindkét évfolyamon jobb eredményt értek el a TIMSS-felmérés 500 pontos skálaátlagánál. Ám amíg 4. évfolyamos diákjaink tudása javult az eltelt mérési ciklusokban – és mára az egyik legjobb európai eredmény az övék –, addig a 8. évfolyamosok, akik 1999-ben 552 ponttal a legjobban szereplők között voltak a vizsgálatban, 2015-ben 527 pontot értek el.

A TIMSS-felmérés jóval pozitívabb képet fest a magyar diákok képességei­ről, mint a PISA (Programme for International Student Assessment)-teszt, amelynek legfrissebb eredményei a héten lesznek megismerhetők. A jelentős különbségek hátterében az állhat, hogy míg a PISA azt vizsgálja, a tanulók mennyire tudják a gyakorlatban használni az iskolában megszerzett tudást, addig a TIMSS a lexikális tudást kéri számon.

Drámaian esett a magyar diákok tudásszintje
Publikálta az OECD a PISA-felmérés eredményeit, a magyar diákok eredményei szövegértésből és természettudományból is romlottak, matekból sem javultak a három évvel ezelőttihez képest - ismertette a hvg.hu. Románia és Szlovákia még nálunk is rosszabbul teljesített, a szlovén diákok viszont elhúztak.
A 2012-ben mért PISA-kutatáshoz képest jelentős a magyar tanulók visszaesése: természettudományokból 494 pontról 477 pontra, olvasás-szövegértésből 488 pontról 470 pontra esett vissza, míg matematikából tartottuk a három évvel ezelőtti 477 pontos szintet.

A legalább egy tárgyból jól/rosszul teljesítő diákok arányát nézve is durva az eredmény: az OECD-s 15,3-al szemben a magyar diákok 10,3 százaléka teljesített eredményen felül, alul pedig 13 százalékkal szemben 18,5. Az alulteljesítők a kettes szintet sem érték el, a jól teljesítők meghaladták az ötös, hatos szintet. Minden vizsgált területen az OECD-átlag alatt vagyunk, egyetlen dologban vagyunk jobbak, a fiúk és lányok közötti esélyegyenlőségben, itt magasan az átlag fölött teljesítünk.

Bár a jelenlegi oktatáspolitika próbálja a természettudományos tárgyak felé orientálni a diákokat – ha máshogy nem, hát az egyes bölcsész vagy jogász képzésre, államilag finanszírozott helyek durva megvágásával –, ez az OECD statisztikája szerint nem túl sikeres, a magyar diákoknál csak a szlovák és holland diákok motiváltak kevésbé a természettudományos tárgyak tanulásában.