Halálzónában ragadtak a csúcstámadók

Két magyar hegymászó tűnt el a világ harmadik legmagasabb hegyén Nepálban, miután a csúcs elérése után visszaindultak táborukba. A Mt. Everestet első magyarként megmászó, műlábas Erőss Zsolt és Kiss Péter az ereszkedés során elszakadtak egymástól, lapzártánkkor már a harmadik éjszakájukat tölthetik a szabad ég alatt, mínusz 30-40 fokban. Szakértők szerint van még esélyük a túlélésre, bár nagyon csekély – írja a nepszava.hu portálja.

Szerda délelőtt a Kancsendzönga-expedíciót is szervező, "Magyarok A Világ Nyolcezresein" csoport szóvivője pedig már úgy nyilatkozott: a táborhoz küldött mentőexpedíció nem találta meg a magyar hegymászókat, és egyelőre nem is keresik tovább az eltűnteket. Vincze Szabolcs lúgy fogalmazott, a mentésre küldött nepáli serpák azért nem mentek tovább a tábor környékén, mivel azt az "íratlan" szabályt követik, hogy éjszakára mindig alacsonyabb magasságra húzódnak vissza, mert 8000 méterhez közel az emberi szervezet nem tud megfelelően regenerálódni, pihenni. Az első két éjszakát még túlélhették Erőssék - ahogy ez is történt -, de a harmadik éjszaka túlélése, fedett helyen való pihenés nélkül "csodával lenne határos". A hegymászóknál ugyanis nem volt sátor, így maximum egy sziklaüregbe húzódhattak, ahol befedték magukat – mondta a szóvivő.

Vincze hozzátette: helyi idő szerint csütörtök hajnalban újabb mentőexpedíció indul a hegyre. A szóvivő szerint azonban az is elképzelhető, hogy Erőssék a rádiójuk meghibásodása, befagyása, vagy lemerülése miatt nem tudnak életjelt adni magukról. Azon kérdésre, hogy a Himaláján miért nincs nyomkövető a hegymászókon, ami elősegítené a megtalálásukat, a szóvivő azt válaszolta, az Alpokban például kiválóan működő rendszerek - ami a lavina alá temetetteket is segít megtalálni - nem használhatók a himalájai körülmények között. Egyebek mellett azért, mert 8000 méteren nem tud elegendő keresőszemély elindulni.

A Himaláját többször megjárt profi hegymászó, Klein Dávid szerint a lehető legokosabb lépés volt a Kancsendzönga csúcsának elérése után gyors tempóban megkezdeniük az ereszkedést. Elképzelhető, hogy gyorsabban fáradtak a vártnál - az utolsó értesülések szerint Erőss Zsolt el is aludt egy időre -, de ha sikerült 8000 méter alá jutniuk, jó esélyük van, hogy összeszedjék erejüket és elérjék a legmagasabban lévő tábort, ahol már sátorhoz, élelemhez juthatnak, bár a rádióikat ott sem tudják majd újra használni – húzta alá Klein, aki arra a kérdésre, hogy a serpákból álló, időközben visszafordult mentőexpedíció miért csak ennek a tábornak a környékét kutatta át, és miért nem haladtak tovább felfelé, így reagált: odafent a serpák voltak döntési helyzetben, és a maguk biztonsági szempontjait is figyelembe kellett venniük, nem sok értelme lett volna egy "kamikaze"-vállalkozásnak.

A 2002-ben a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet is első magyar állampolgárként elérő, 45 éves Erőss Zsolt annak ellenére indult a Kancsendzönga meghódítására, hogy 2010-ben a Magas-Tátrában egy baleset következtében elvesztette egyik lábát. Protézisével azonban folytatta a hegymászást. A 25 éves Kiss Péternek ez a hegycsúcs volt az első, 8000 méter feletti mászása – jegyzi meg a portál.

A témával kapcsolatban a Népszabadság így ír: Önmagában az nem jelentene rosszat, hogy megszűnt velük a kapcsolat, hiszen a rádió gyorsan lemerül, az igazi problémát az jelenti, hogy a 7600 méteres magasságban a magyarok után kutató serpák nem találtak semmit. Sem a testeket, sem arra utaló nyomokat, hogy ott jártak volna korábban a magyar hegymászók. egy éjszakát ki lehet bírni nyolcezer körüli magasságban, kettőt már aligha.

Kimerültek voltak és minden egyes ilyen magasan eltöltött óra csökkenti a túlélési esélyeket – húzta alá a „Magyarok a világ nyolcezresein" expedíció sajtófőnöke, Vincze Szabolcs.
Az egyik leggyakorlottabb magyar hegymászó, a palack nélkül 8650 méter magasra jutott Klein Dávid - aki vett már részt közös expedícióban Erőss Zsolttal - ugyancsak aggódik, de reméli, hogy nem történt katasztrófa. A kapcsolat megszakadása nem rendkívüli esemény, hiszen a hidegben, a hosszú csúcstámadás során könnyen lemerülhettek a rádiók. A ruhájuk miatt sem aggódik, hiszen ami megfelelő védelmet nyújtott 8500 méteres magasságban, az nyolcezer méter alatt, oxigéndúsabb környezetben is óv.

Ami igazán veszélyes lehet, az a folyadékhiány, ám ha leérnek a 7600 méteres táborba, az ott lévő sátrakban nagy valószínűséggel találnak majd gázt és főzőt, és tudnak vizet olvasztani a hóból.
Mezey László szerint még várni kell, nem mondhatjuk, hogy tragédia történt, de azt sem, hogy nincs ok az aggodalomra. Mezey szerint Erőss Zsolt kezelni tudja a veszélyes helyzeteket, ugyanakkor az is igaz, hogy a nyolcezres magasságban töltött minden óra gyengíti a mászót. A nyolcezer méter magasra jutott Mezey szerint nem is a felfelé tartó út a veszélyes, hanem a visszatérés, amikor a kimerült szervezet küzd az elemekkel.
A két hegymászó közül Erőss Zsolt a tapasztaltabb. Magyar állampolgárként 2002-ben ő ért először a Mount Everestre. Az első magyar „hópárduc" számos Tien-San, Kaukázus, Pamír és Himalája-expedíció tagja volt. Nyolc nyolcezres csúcs - a Mount Everest (8850 m), a Dhaulagiri (8167 m), a Makalu (8463 m), a Nanga Parbat (8125 m), a Gasherbrum II (8035 m), a Hidden Peak (8068 m), a Broad Peak (8047 m) és a Manaslu (8156 m) csúcsmászója, Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója.

Erőss felesége: tudom, hogy meghalt Zsolt

Hozzáértők szerint nincs esély arra, hogy élve előkerüljön Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászó. A csúcstámadók két éjszakát töltöttek mínusz 30 fokban. Keresésüket tegnap este felfüggesztették. Erőss Zsolt felesége már felkészítette magát és nagyobb gyermekét a legrosszabbra – írja a borsonline.hu portálja.

Egy egész ország és világszerte sporttársak izgulnak Erőss Zsoltért és mászótársáért, Kiss Péterért. Lassan két napja nincs róluk hír. A remény percről percre fogy. A két férfi kedden délután érte el a 8500 méter feletti csúcsot.
Hétfő este hat óra előtt néhány perccel megszólalt a rádió, és Zsolt viccelődött: „Itt a csúcs, Lalikám, merre vagy?" – emlékszik az alaptáborban értük izguló Kollár Lajos. Erőssék elindultak visszafelé. Este nyolckor Erőss újra jelentkezett, váratlanul legyengült állapotban. Közölte: elvesztették egymást. Kint kellett éjszakáznia 8300 méteres magasságban, mínusz 30 fokban.
Kollár félóránként beszélt vele. Hajnalban továbbindult, és egy órával később közölte: beérték egymást Péterrel, együtt ereszkednek tovább. 8100 méter körül ismét elveszítették egymást. Erőss innen jelentkezett: lekuporodott és elaludt, majd három órával később pihentebben jelentette, hogy indul tovább.

Még nem tudni, mikor indul újabb kutató expedíció a magyarok után. Kollár Lajos a helyszínről szervezi a mentést, még mindig reménykedve abban, hogy ha legyengülve és átfagyva is, de rájuk bukkannak.