Hiába nőttek a bérek, sokan úgy érzik, hogy csökkentek

A KSH által közzétett legfrissebb kereseti adatok szerint tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 2013. január és március közötti időszakban 4,2 %-kal nőtt a foglalkoztatottak nettó bére. A növekedés inkább a közszférában következett be és kevésbé a vállalati szektorban foglalkoztatottak körében. Az előbbiben ugyanis 4,9 %-os volt a nettó növekmény, míg a versenyszektorban dolgozók esetén 3,9 % - olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

A Policy Agenda által május elején végzett kutatás azt mutatja, hogy az emberek egyelőre nem érzik a bérnövekedést. Azt kérdezték meg, hogy mit tapasztalt akár saját maga esetében, akár ismerősi körben, hogyan változtak január 1-hez képest a bérek. A válaszadók 25 százalék azt mondta, hogy érzése szerint csökkentek a bérek, 40 % szerint nem változtak, míg 25 százalékuk 5 % alatti béremelkedés érzett. Csupán 4 % volt, aki legalább akkor béremelést kapott, mint amennyivel a minimálbér megemelkedett. A maradék 6 % úgy nyilatkozott: nincsen ilyen irányú tapasztalata, vagy nem tudta megítélni a keresetek változását.

A keresetek alapján jelenleg nagy a különbség az egyes területek között. Jellemző a magyar nemzetgazdaság főváros centrikusságára, hogy az országos nettó átlagot (2012. IV. negyedévben 141 ezer forint) egyedül Budapest haladja meg (178 ezer forinttal). A „legjobban" és a „legrosszabbul fizetett régió" között 1,5-szeres volt a különbség.

Az adatok értelmezéséhez és a társadalmi érzethez az is hozzátartozik, hogy nyilvánvalóan a legritkább esetben hasonlítjuk keresetünket az egy évvel ezelőtti értékhez. Amennyiben a 2012. decemberi adatokhoz viszonyítjuk a jelenlegieket, akkor a KSH szerint is jövedelemcsökkenést látunk. Ugyanis míg 157 ezer forint volt a decemberi nettó átlagjövedelem, addig ez csupán 150 ezer forint volt márciusban. Ennek egyik oka természetesen az, hogy az év utolsó két hónapjában általában megemelkednek a nem rendszeres jövedelmek (jutalom, egyszeri kifizetések, stb.), és ezután a januári bérek azt az érzetet kelthetik, hogy akár jelentősen csökkent a dolgozók jövedelme – jegyzi meg a portál.