Hálapénz: a kormány tart a nők lázadásától

Ha januártól a hálapénz adását is büntetni fogják, vajon hogyan választhatnak maguknak orvost a várandós nők? A kormány láthatóan nem akar ujjat húzni egy, a szülészekénél is erősebb lobbival, ezért egy szerződéssel ezután is megengednék majd a magyar kismamáknak a fogadott orvos intézményét. Az orvosi kamara azonban ezt csak átmeneti időre javasolta megoldásnak. Lénárd Rita, a kamara alelnöke a Telexnek azt mondta: az ő céljuk határozottan az, hogy belátható időn belül mindenki az ügyeletes orvosnál szüljön, úgy, ahogy az Nyugat-Európában régóta megszokott.

Január elején a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika munkatársai páros lábbal ugrottak bele az állóvízbe. Mivel ettől az évtől már nemcsak a hálapénz elfogadása, de annak átadása is szabadságvesztéssel büntethető, a klinika kiírta a Facebook-oldalára, hogy náluk mindaddig nem lehet fogadott orvosnál szülni, amíg a viszonyok le nem tisztulnak, és nem alakul ki az új gyakorlata a választott orvos intézményének.

Merthogy a választott orvos eddig nagyrészt egyet jelentett a hálapénzzel. Most az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a hálapénzért januártól már komoly büntetőjogi szankciókat szabhatnak ki, nem készült el viszont még az a rendelet, ami szabályozná a fogadott orvosnál történő szülés körülményeit. A klinika munkatársai a Facebook-bejegyzésben teszik világossá: amíg ez a helyzet nem rendeződik, addig a hozzájuk érkezők csak az ügyeletes orvosnál szülhetnek a korábban a szüléskísérésre felkért orvosuk helyett.

A bejegyzésre igen tanulságos reakciók érkeztek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt vártuk volna, hogy örvendezik a hálapénz ellen küzdő debreceni klinika akcióján, de nem ez történt: a minisztérium arra figyelmeztette a klinikát, hogy a paraszolvencia kivezetésére hivatkozva nem lehet korlátozni a szabad orvosválasztás jogát. A debreceni Klinikai Központ elnöke a Debreceni Egyetem vezetésével karöltve határolódott el a kezdeményezéstől, mondván, hogy erről a lépésről nem egyeztettek. Arra utasították ezért a szülészeti klinika igazgatóját, hogy az intézményben az orvosválasztást és a várandósok gondozását ezután is a törvények betartásával végezzék.

A szülészlobbinál is erősebb lobbi

Ebben az egész ügyben nagyon szerencsétlenül keveredik a szabad orvosválasztás joga, a nők jogos igénye a minőségi és tisztességes orvosi ellátásra, és a korrupció melegágyának számító paraszolvencia. Egyértelmű, hogy sem a minisztérium, sem a Debreceni Egyetem, sem a választott orvosukhoz ragaszkodó nők nem a hálapénzt védik, mégis ebből fakad a legtöbb félreértés.

A januártól életbe lépő, de fontos részeiben március elsejétől hatályos egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény különösen sok konfliktust okoz a szülészet területén. A törvény az eddiginél jelentősen magasabb orvosi alapfizetéssel együtt szeretné kiirtani a hálapénzt, csakhogy a privát és az állami ellátás vegyítésével való nyerészkedés épp a szülészetben volt leginkább jellemző eddig. A gyermeket váró nők jelentős része a választott orvosa magánrendelésére járt terhesgondozásra, majd a privát orvosa volt jelen a szülésénél az állami kórházban is – akár ott dolgozott, akár nem, eddig mindkettőre megvolt a törvényes lehetőség (utóbbira a törvényben nevesített „önkéntes segítőként”).

Ez ezután is így lehet, még ha a részletes szabályok egyelőre nincsenek is meg erről. Hiába tiltakozott kézzel-lábbal az ellen a Magyar Orvosi Kamara, hogy bármelyik orvoscsoporttal kivételt tegyenek, a törvény és a mellé készülő rendelet valamiért pont a szülészetnél mégiscsak lehetővé tenné, hogy a privát orvos az állami kórházba is elkísérhesse szülni a páciensét. Sokan ezt a szülészlobbinak tulajdonítják, pedig egyik forrásunk szerint mindez egy legalább ilyen erős, ha nem erősebb másik lobbi hatása: a női lobbié.

A kormány rendkívül óvatos. Nem akar és nem mer jelentős változásokat indítani egy olyan érzékeny kérdésben, mint a szülés. Ez egyrészt népesedéspolitikai érdek, másrészt semmiképpen nem akar ujjat húzni a nagyon is meghatározó szerepű női választókkal. Erre utalnak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfón elhangzott szavai is. A miniszter szerint a kormány elismeri azt a jogos igényt, hogy a szülészorvos választása a nők számára bizalmi kérdés, ezért ezt a lehetőséget meg akarják hagyni nekik.

Ehhez azonban egyelőre hiányzik a rendelet, ami ennek a legális megoldását körülírná. Egy, a debreceni szülészeti klinikán dolgozó orvos szerint a bejegyzéssel csak azt szerették volna tisztázni, hogy fogadott orvos szüléskísérésére náluk nincsen mód, és amíg a szakmai körökben gyakran „készenléti díjnak” nevezett szüléssegítés összegének (=hálapénz) kifehérítése nem történt meg, addig nem is lesz. Abba nem kívánnak beleszólni, hogy a munkaidőn belül melyik orvost választja meg magának egy várandós nő.

Arra, hogy akkor már valóban eszerint működnek-e, forrásunk azt mondta: tájékoztatták a kollégákat a klinika véleményéről is, kötelezni senkit sem köteleznek semmire, mindenkinek a saját belátására bízzák, hogyan dönt. Egy Szent János kórházban dolgozó orvos forrásunk szerint náluk is többen határoztak úgy, hogy a helyzet rendezéséig nem vállalnak szüléseket. Úgy tudjuk, a budai Szent Imre kórházban sem vállalják már az orvosok a „szüléskísérést”, mert tartanak a következményektől. Tudható, hogy a korrupt rendőrök lebuktatására alakult Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül márciustól egy 50 fős csoport fog foglalkozni a hálapénz lebuktatásával.

További részletek a cikkben.