Hálapénz: ha a főnök engedi

A Csongrád megyei kórházakban nem terveznek beleszólni az orvos–beteg közti kapcsolatba, amelynek sokszor része a zsebbe csúsztatott boríték. Harmadik személytől díjazás nem fogadható el vagy nem köthető ki, kivéve, ha a tilalom alól a munkáltató felmentést ad. Ez szerepel a munka törvénykönyvének módosításában, amely július elsejétől lép életbe. A jogszabály tehát a hálapénz és a borravaló intézményét számolná fel, azt a dolgozók csak feletteseik engedélyével fogadhatják el – írja a Délmagyar – online.

A hálapénz kérdése évek óta téma. Sokan és sokféleképpen akarták már megszüntetni vagy rendezni – sikertelenül. Egy 2004-es javaslat például arról szólt, hogy az „adomány" legyen engedélyezhető, ha annak egy részét a kórház kapja. Az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben előírta, hogy a fekvőbeteg-intézményeknek számlát kell kiállítaniuk, ha a beteg kéri. A cél az volt, hogy a páciens lássa, az ellátásért már fizetett, így nincs szükség pluszfizetségre. A vizitdíjat 2007-ben vezették be – szintén hasonló céllal. Tavalyi kezdeményezés volt a zöld keresztes mozgalom: dupla fizetést akartak kiharcolni a rezidensek azoknak, akik köpenyükre tűzött jellel hívják fel a figyelmet arra, hogy nem fogadnak el paraszolvenciát. A legutóbbi pedig a magán-egészségügyi biztosítás: a pluszszolgáltatások megfizetésétől szintén a hálapénz visszaszorulását remélik. Ez azonban egyöntetű vélemények szerint csak akkor érhető el, ha megemelik az orvosok fizetését olyan mértékben, hogy ne legyenek rászorulva a zsebbe csúsztatott borítékokra.

Az egészségügyi intézmények vezetőinek már csak egy hetük van arra, hogy eldöntsék, hozzájárulnak-e az ellátórendszert évek óta életben tartó borítékcsúsztatgatásokhoz. Az orvosszakma egyöntetű véleménye, hogy a paraszolvencia nélkül összeomlana a rendszer: ha csak a fizetésükből kellene megélniük, és nem számíthatnának pluszbevételre, a mostaninál is többen hagynák el az országot.

Egy gazdasági felmérés nemrégiben rámutatott: a magyar egészségügyben a privát finanszírozás aránya jelenleg 30 %, és ez jórészt a hálapénzből származik. Évente 30 és 100 milliárd forint között költenek a magyar betegek hálapénzre – a Tárki becslése szerint.

Az általunk megkérdezett Csongrád megyei egészségügyi intézményekben – írja a lap - még nem született döntés arról, hogyan kezeljék a törvénymódosítással felálló új helyzetet.
- Egyelőre tanulmányozzuk a jogszabályt. Ha szükséges, a tulajdonossal egyeztetve hozunk intézkedéseket – nyilatkozta Bálint Beatrix, a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórházának igazgatója, aki hozzátette: szakmáikra nem jellemző, hogy hálapénzes területek lennének, de amúgy sem volt eddig semmiféle panasz vagy probléma emiatt.

A makói kórházban tegnap tárgyaltak a témáról. Az intézeti jogásszal átbeszéltük egyrészt az orvosi kártérítés kérdéskörét, amelyről hamarosan megszületik az intézményi döntés, és megvitattuk a hálapénz kérdését is – nyilatkozta Baráth Lajos, a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézet főigazgatója. Úgy gondolom, a paraszolvenciával nem foglalkozunk majd, mert az nem más, mint a beteg és orvosa közti bizalmas viszony megnyilvánulási formája, így nem intézményi szabályozás kérdése – tette hozzá a főigazgató.

Mivel fizetésemelésre nincs lehetőség intézményünknél, így a paraszolvencia elfogadásának megtiltása nem lenne célszerű lépés a jelenlegi, országosan is jellemző orvos- és szakdolgozóhiány miatt – fogalmazott Várkonyi Katalin, a szentesi Dr. Bugyi István Kórház főigazgatója.