A gyermekek fele annyi időt töltenek a természetben, mint annak idején a szüleik.
Az emberi szervezet még mindig a természet ciklikussága szerint működik, azaz működne, ha lenne erre lehetőségünk, az egyensúly viszont a legtöbb esetben mára felborult. Felmérések szerint a gyermekek fele annyi időt töltenek a természetben, mint annak idején a szüleik, és ez sok szempontból is óriási probléma.
Az ember és a természetes környezete közötti kapcsolat megszakadása a gyermekek esetében komoly fizikai és mentális problémákat idézhet elő, mint például az allergia, figyelemzavar, elhízás vagy éppen hiperaktivitás. Egy kis odafigyeléssel azonban sokat tehetünk a természethiány-zavar kialakulása ellen - írja a penzcentrum.hu.
Nagyvárosi környezetben, de akár vidéken is egyre jellemzőbb, hogy kevés időt töltünk a természetben, annyira lefoglal minket a benti világ, holott a fejlődő idegrendszernek ez kifejezetten káros. A Michigani Egyetem Társadalomkutató Intézetének korábbi vizsgálata szerint a 6 és 17 év közötti amerikai gyerekek átlagosan mindössze napi hét percet töltenek szabadtéri játékkal. Ez 20 év leforgása alatt 50 százalékos csökkenést jelent.
Látni kell, hogy számos tényező járul hozzá ehhez a csökkenéshez: a több iskolán kívüli tevékenység és az iskolai nyomás miatt a gyermekek egyre túlterheltebbek, és kevés szabadidővel rendelkeznek. Jelentősen megnőtt a technikai eszközökkel töltött idő, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy bár Magyarország kifejezetten biztonságos országnak számít, szülők mégsem szívesen engedik egyedül utcára a gyermekeket egy bizonyos korig.
...
A 20-5-3 szabály
A 20-5-3 szabály Dr. Rachel Hopman amerikai neurológus nevéhez köthető, aki e három számmal fogalmazta meg, mennyi időt lenne optimális a természetben töltenünk. Heti háromszor 20 percet javasol bármilyen természetes közegben, ez lehet akár a saját kertünk vagy a városi park is, mert ennyi idő már támogatja a városi létből fakadó stressz csökkentését. Havi 5 órát javasol fél-vad tájon tölteni, tehát egy közeli erdőben, vízparton, hogy elég fraktált lássunk – ezek a természetben különösen gyakran előforduló ismétlődő, szabálytalan mintázatok, amik szintén remekül pihentetik idegrendszerünket és például a fák, folyórendszerek, hegyek struktúrájára jellemzők. A hármas szám pedig arra vonatkozik, hogy évente 3 napot kellene mélyen a vadonban, a civilizációtól minél távolabb töltenünk, hogy a „vadon hatást” aktiválhassuk és lehetőségünk legyen valóban mély kapcsolatba lépni a természettel.
Azért szeretem ezt a 20-5-3 szabályt, mert kézzel fogható, egy kis odafigyeléssel könnyen teljesíthető támpontokat ad számunkra a természetben töltött időhöz és segít „rákapni” a természetkapcsolatra, a zöld élményekre - mondja az ökopszichológus.
További részletek a cikkben.