Halmozzák az adósságot az állami intézmények

Bevágott a rezsibomba a közintézmények közé: bár az első két hónapban kormány 564 milliárd forintot költött el különféle támogatásokra, a pénz nem érkezett meg minden közintézménybe. Míg januárban 15,5 milliárd forint volt mindössze a költségvetési szervek rezsitartozása, február végére ez megduplázódott. A közintézmények teljes adóssága február végén már 70,1 milliárd forintot ért el, s ez 26 milliárd forintos növekedés egyetlen hónap alatt – írja a népszava.hu a Magyar Államkincstár (MÁK) február végi adataialapján.

Bár ekkora február végi tartozásállomány nem példa nélküli, de a korábbi években ilyen magas eladósodottság csak akkor fordult el, ha előző decemberben nem konszolidálták az egészségügyi intézményeket, mint például tavaly. A tartozás azt jelenti, hogy a cégek, a néhány milliós árbevételű bt.-ktől egészen a nagy energiaszolgáltatókig 70 milliárd forinttal finanszírozzák kényszerűségből az állam működését. Ez a pénz hiányzik a cégek kasszájából, ad absurdum ez az akadálya a bérek és vagy az adók kifizetésének.

Hosszú éveken keresztül a közintézmények adósságának tetemes része az egészségügyben, a kórházakban keletkezett a rendszerszintű alulfinanszírozottság miatt. Azonban a számlák nem fizetése az elmúlt években egyre inkább megszűnt az egészségügy kiváltsága lenni: ezt tükrözik a februári számok is. Az egészségügyi intézmények lejért tartozásállománya 33,8 milliárd forint volt február végén, ami teljes tartozásállomány felét sem éri el. Ezen kör adóssága egyetlen hónap alatt nem mellesleg 8,7 milliárd forinttal nőtt, ami ha folytatódik, akkor az önmagában éves szinten egy újabb száz milliárdos finanszírozási tételt jelent.De nemcsak a kórházak, hanem a kormányhivatalok, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és az közoktatás is halmozza a lejárt adósságokat.