• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Hamis lehet az elmúlt évtized legfontosabb Alzheimer-kutatása

Lapszemle 2022.07.28 Forrás: index.hu
Hamis lehet az elmúlt évtized legfontosabb Alzheimer-kutatása

Manipulált képekkel siklathatták ki a gyógyíthatatlan betegséget kutató teljes tudományterületet.

Az Alois Alzheimer által 1906-ban leírt Alzheimer-kór a leggyakoribb idegrendszeri leépüléssel és demenciával járó megbetegedés. A gyógyíthatatlan kórt jelenlegi tudásunk szerint az idegsejtekben elszaporodó fehérjék okozzák, amelyeket béta-amiloidnak és taunak neveznek.

Az Alzheimer-kór tudományos szempontból egy nagyon sokarcú és nyomasztóan megfoghatatlan betegség. Bármihez is nyúltak a kutatók, a szervezetbe kerülő fémektől a légszennyezésig, a vírusokon és genetikán át az anyagcseréig és az agyi immunrendszerig, a háttérben meghúzódó mechanizmust máig sem sikerült megfejteni.

A Science által közölt beszámoló alapján ennek egyik oka, hogy az elmúlt évtizedekben a legelismertebb Alzheimer-kutatók rendszeresen meghamisították az eredményeiket, amivel nemcsak a tudományos támogatásokat fecsérelték el, de a gyógyszergyárak elmúlt évtizedekben folytatott fejlesztéseit is - írja az index.hu.

Felvonulók kérték

Matthew Schragot, a Vanderbilt Egyetem neurokutatóját 2021 augusztusában felhívta egy ügyvéd, hogy segítséget kérjen egy tudományos csalás leleplezéséhez. Az ügyvédet Schrag kollégái, két elismert neurológus bízta meg. A céljuk az volt, hogy egy gyógyszerkutató cég, a Cassava Sciences új gyógyszere, a Simufilam klinikai tesztjének engedélyezését megtorpedózzák, és a Cassava részvényárfolyamainak esésén pénzt keressenek. 

A 37 esztendős Schrag, aki korábban egy másik béta-amiloid elleni gyógyszer, az Aduhelm gyógyszerként való elfogadását kritizálva vált ismertté, belevetette magát a Cassava gyógyszeréhez vezető tudományos irodalomba, és talált rögtön egy tucat olyan szakcikket, amikben felismerhetően manipulálták a mellékelt fotókat. A szakember az eredményeit továbbította az amerikai népegészségügynek (NIH) és gyógyszerfelügyeletnek (FDA). Utóbbiak végül úgy döntöttek, hogy a petíció ellenére engedélyezik a klinikai teszteket. Schrag 18 ezer dollárt kapott a közreműködéséért, és úgy döntött, hogy nem áll le, ha már így beindult az üzlet.

...

Schrag nyomozása eredményeit átadta az NIH-nak, ahonnan az amerikai egészségügyi minisztériumhoz kerülhet, ahol a kutatási integritásért felelős hivatala folytat vizsgálatot az ügyben. Mindez évekig tarthat, de a Science magazint biztosították róla, hogy nagyon komolyan veszik az ügyet.

Bár a történetben több milliárd dolláros kár és egy teljes tudományterület félrevezetése vetődik fel, Schrag és Selkoe szerint akár az is beigazolódhat, hogy tényleg léteznek a mérgező fehérje oligomerek, és hogy az amiloid hipotézis helytálló. Selkoe szerint ugyanakkor jelenleg három anti-amiloid gyógyszer jár a klinikai tesztek utolsó fázisában, ha ezek nem járnak sikerrel, az komoly csapást jelenthet a béta-amiloid hipotézisre.

Legolvasottabb cikkeink