• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Hankó: A falusi gyógyszertárak a túlélésért küzdenek

Lapszemle 2020.08.10 Forrás: demokrata.hu
Hankó: A falusi gyógyszertárak a túlélésért küzdenek

A gyógyszertárak elvileg nem működhetnének franchise típusú rendszerben, mégis egyre több patika vesz részt ilyen együttműködésben.

Az ország megnyerte az első csatát a koronavírus-járvánnyal szemben, ám a veszélyhelyzet rávilágított az egészségügyi ellátórendszer gyenge pontjaira. Ezek közé sorolható a gyógyszertárak tisztázatlan besorolása, az ágazatban tapasztalható tulajdonviszonyok. Dr. Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét a demokrata.hu kérdezte.

– Hogy vészelte át a gyógyszerészszakma a járvány első hullámát?

– Nem volt egyszerű. A gyógyszer-nagykereskedelem gyakorlatilag összeomlott a járvány kitörésekor. Volt, amikor négy-öt napot is várniuk kellett a patikáknak, mire megérkeztek a megrendelt orvosságok, vitaminok vagy táplálékkiegészítők. Ez óriási nyomásként nehezedett a kollégákra, hiszen ugrásszerűen megnövekedtek a lakossági igények, és őket is nyomasztotta a betegségtől való félelem, valamint a karanténhelyzethez való alkalmazkodás kényszere.

– Sokan betegedtek meg a szakmában?

– Mindössze öt patikáról tudok, amit egy-egy kollégám vírusérintettsége miatt átmenetileg be kellett zárni. De hamar kiderült, hogy ők a civil életükből hozták a fertőzést, és egy gyógyszertár sem lett gócpont. Nagyon sok munka és fegyelem kellett ahhoz, hogy ilyen kedvezően alakuljon a helyzet. Már a járvány kitörése előtt sikerült védőmaszkokat beszereznünk, részben az Operatív Törzzsel való együttműködésben. A fertőtlenítőszer-ellátásban is közvetítő volt a kamara. Sikerült egy patikafertőtlenítési módszertant is közzétennünk, és közel ötven tájékoztatót küldtünk ki a kollégáknak a járványhelyzet kezelésével kapcsolatosan. Vagyis elég gyorsan sikerült a kamarának és a patikáknak is átállni a járványüzemmódra. Végül a felvásárlási láz néhány hét alatt mérséklődött, sőt a veszélyhelyzet második felében már a szokottnál kisebb volt a forgalom. (...)

– 2010-ig úgy látszott, hogy a gyógyszerészek teljesen kiszorulnak a patikák tulajdonosai közül, a gyógyszertárak nagy része külföldi tulajdonba kerül. Akkor úgy tűnt, hogy a kormányra kerülő jobboldalnak és a gyógyszerészeknek közösek a céljaik. Mégsem sikerült megteremteni azt a jogi környezetet, ami biztonságot, prosperitást, fejlődést hozott volna a szakmának?

– Közösek voltak, és ma is közösek a céljaink. Az akkori válságot a kormány és a kamara együttműködésével sikerült felszámolni. A 2010 után megtett politikai lépések egyértelművé tették, hogy a gyógyszertáraknak a gyógyszerészek többségi tulajdonába kell kerülniük, és nekik kell rendelkezniük a patika működtetéséhez szükséges minden szakmai jogosítvánnyal. Vagyis a gyógyszerész döntése nélkül semmi nem történhet a patikában, hiszen neki kell vállalnia a felelősséget a gyógyszerért és a bete­gért egyaránt. Ez akkor nagyon kemény küzdelmekkel járt, hiszen a korábbi tulajdonosok foggal-körömmel védték saját érdekeiket. A 2010 óta megszületett jogszabályok ma is hatályosak, azt mondhatnánk, elértük az akkori célokat. Csakhogy a napi gyakorlat más képet mutat.

– Ez mit jelent pontosan?

– A jogszabályok értelmében 2011 óta gyógyszergyárak és nagykereskedők sem közvetlenül, sem közvetve nem szerezhetnek tulajdont a gyógyszertárakban, és láncok sem működhetnek. Ennek ellenére a piaci hírek rendre arról szólnak, hogy továbbra is kerülnek patikák nagykereskedői tulajdonba, és újra növekednek a láncok. Másik probléma, hogy a gyógyszertárak elvileg nem működhetnének franchise típusú rendszerben, mégis egyre több patika vesz részt ilyen együttműködésben. Az ilyen láncok és hálózatok működtetőinek az az elsődleges célja, hogy a különböző marketingakciók révén a gyógyszerellátási lánc szereplői­nek, vagyis a gyártóknak és a nagykereskedőknek az érdekeit érvényesítsék. Ez jól látható a reklámjaikon. De arról is érkeznek hozzám hírek, hogy egyes hálózathoz tartozó gyógyszertárak nem forgalmazhatják bizonyos gyártók termékeit. Holott a jogszabályok értelmében minden gyógyszertár működésében elsősorban az egészségügyi szempontoknak kellene érvényesülniük. További részletek a cikkben

Legolvasottabb cikkeink