Harminc kérdés és válasz a negyedik hullámról

Ne szépítsük: nincs a Földön olyan ember, aki jó fél évvel ezelőtt abban a hitben tartotta oda az oltásra a karját, hogy harmadszor is oltva még mindig maszkot kell viselnie, és azt figyelni, ma hány ezren betegszenek meg, hány százan vannak lélegeztetőgépen, és hány embert nem lát már élve a családja. Többet vártunk a vakcináktól, és nehéz legyűrni a csalódottságot, amikor a környezetünkben két, vagy akár három oltás után is pozitív tesztekről hallunk. Most kíméletlen őszinteséggel, a legújabb kutatások alapján beszélünk oltásról, maszkról, fertőzésről. És nem, nem lettünk oltásellenesek, képesek vagyunk felfogni, hogy a vakcina hatását nem a reményekhez, hanem az oltatlanok kitettségéhez kell mérni. Elég csak Romániára nézni, hogy lássuk, mi a különbség a vakcinát megkapók és az oltatlanok között. Több mint 30 kérdésben és feleletben el is mondjuk, írja a Válaszonline.

Mit mutatnak a számok? Riasztó növekedést. A járvány elején megtanultuk, hogy akkor kell aggódnunk, ha a vírus terjedése gyorsul és az új igazolt esetek száma hetente 20-30 százalékkal nő, mert akkor a kórházak nem fogják bírni a terhelést. Két hete az új esetek száma száz százalékkal emelkedett az előző hét naphoz képest, a múlt héten pedig újabb 70 százalékkal. Ezres napi fertőzésszámok mellett hasonló növekedésre még sosem volt példa Magyarországon. Nagy a baj, de a szakemberek szerint a negyedik hullámban inkább a kórházban ápoltak, a lélegeztetettek és a koronavírussal kapcsolatba hozott halálesetek számát kell figyelni, mint a fertőzöttekét. Ám azok semmivel sem megnyugtatóbbak. Az elmúlt hét napban 70 százalékkal emelkedett a kórházban töltött napok száma, 40 százalékkal a lélegeztetőgépen levőké. Hétfőtől hétfőig 90 százalékkal többen haltak meg, mint a megelőző hét napban. 

Ők mind oltatlanok voltak? Nem, de hivatalos adatokat erről sem közölnek. Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának a közrádiónak adott nyilatkozatából az derül ki, hogy a négy orvosegyetemen vagyis a Semmelweisen, Debrecenben, Pécsett és Szegeden lélegeztetőgépen egyetlen kétszer oltott sincs. Hatvan év alatti immunizáltak extrém ritkán kerülnek kórházba koronafertőzés miatt. Zacher Gábor, a hatvani kórház sürgősségi szakorvosa viszont azt állítja, a kis hevesi kórházban minden hetedik lélegeztetett beteg kétszer oltott. A Válasz Online is úgy tudja:

Magyarországon vannak kétszer oltott súlyos, életveszélyes állapotú betegek, ők zömmel idősek és/vagy súlyos alapbetegségben szenvednek. Egészséges, fiatal oltottak is megfertőződnek, de legtöbbször könnyen átvészelik.

Miért nincsenek hivatalos adatok erről? Van fontosabb dolga is a járványügynek, mint adatokkal bíbelődni?  Nem, ez nagyjából olyan, mintha egy autószerelő nem érne rá felnyitni a motorháztetőt, mert annyi baj van a kocsival. Az adatok elemzése a járványügy alapfeladata. A magyar szakemberek is nyilvános adatokkal dolgoztak a rendszerváltás kezdete óta, mint a világ összes fejlett országa. Az utóbbi években ez megváltozott. Pedig a németek nem azért készítenek ilyen napi járványügyi és oltási jelentést, vagy éppen a britek, mert a gazdag államok pazarolnak, hanem azért, mert az adat életet ment. Az emberek sokkal jobban odafigyelnek, ha tudják, hogy a környezetükben nagy a baj. Ma egyetlen ott élőnek sincs információja arról, hogy a magyarországi 20 százalék körüli átoltottsággal rendelkező járásokban mi a helyzet. Ahogy azt sem tudjuk, hogyan küzdenek meg a járvánnyal a 80 százalék feletti átoltottságú helyeken. Nem kell minden adatot külön előállítani a nyilvánosság számára, a magyar kormány ismeri a járási szintű, vagy a korcsoportos adatokat. Csak titkolja. 

A teljes cikk a Válaszonline portálon olvasható.