Három napot adtak a társadalmi vitára

Viszik az adatainkat - fogalmazta meg aggályait Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa annak kapcsán, hogy hamarosan indul az a pilot program, amelyhez már 13 hazai egészségügyi szolgáltató intézmény csatlakozott, s egy központi adatbázisba töltik fel a betegek adatait - írja a Figyelő.

A rendszer 2017-től mind a 10 millió magyar állampolgárra vonatkozik, s mindazok a szolgáltatók kötelesek az egészségügyi ellátások adatait továbbítani, amelyek az OEP-től kapnak finanszírozást. Meg lehet ugyan tiltani az adatok kezelését, ám nem minden esetben. A szakember továbbra is úgy látja, sok a homályos pont és a buktató az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban . Az elektronikus adatvédelemmel foglalkozó, eredetileg matematikus végzettségű egyetemi oktató úgy véli, óriási a veszélye annak, hogy 10 millió állampolgár rendszerezett, egész életre vonatkozó egészségügyi adatai jutnak különböző állami szervek kezébe. A szakértő úgy látja, a minisztérium felhatalmazást kért arra, hogy egy rendelet kiadásával a teljes adatállományból különböző elemzéseket, kivonatokat készíthessen egyes betegségekben szenvedőkről és részletes egészségi állapotukról. Az ilyen kivonatok neve elektronikus betegségregiszter lesz. A páciens nem tiltakozhat az ellen, hogy az adatait ilyen, úgynevezett másodlagos felhasználási célokból feldolgozzák.

Óriási problémának tartja azt is, hogy a lakosság nincs tisztában azzal, mi készül. A kormány honlapjára október 19-én felkerült a javaslat, amelynek a társadalmi vitájára október 21-ig biztosítottak lehetőséget. Azaz összesen három napot.

Svájcban vagy Ausztriában a központi egészségügyi rendszer működését külön törvény szabályozza, és egy évet adtak a társadalmi vitára, mielőtt a parlament szavazott volna róla. S nem ez az egyetlen különbség a más országokban is alkalmazott egészségügyi adatkezelés és a hazai megoldás között.