Három vakcina a globális ellátás nagy részét lefedi

Az AstraZeneca, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája a globális ellátás nagy részét lefedi majd – mondta a Népszavának Kemenesi Gábor virológus.

Kapott már oltást?

Igen.

Maga választott vakcinát, vagy azt kapta, ami kéznél volt?

Azt kaptam, ami volt. Az itthon elérhető vakcinák a Pfizeré meg a Modernaé jók, nagy nemzetközi engedélyező hatóságok adták ki a törzskönyvüket. Ez kellően erős garancia a biztonságosságukra. Az eredetileg vártnál ezek eddig jobban is teljesítettek, 95-97 százalékos hatékonyságúak. Az engedélyezési folyamatot most kezdeményező AstraZeneca vakcinája is 70 százalékos, ami az adagolás pontosításával még jobb lehet. Mindez azt jelenti, aki megkapja az oltást, annak 95-97 százalék az esélye, hogy nem lesz covidos, és a klinikai tesztek adatai szerint 100 százalék, hogy nem kerül amiatt súlyos állapotban kórházba. 3-5 százalék esetleg megbetegedhet enyhe, náthaszerű tünetekkel, de ennél nehezebb helyzetbe nem kerülhet.

Egyre több oltóanyag kerül a piacra: a Pfizer, a Moderna, az Oxford után várhatóan februárban az amerikai Johnson Johnson és orosz SputnyikV vakcina alkalmazásának is kérik az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását. Ez már a teljes mezőny?

Ami hamarosan biztosan jön az az Oxford, az AstraZeneca oltóanyaga, a BioNTech-Pfizer és a Moderna vakcinája mellé. Ez a „triumvirátus” a globális ellátás nagy részét lefedi majd. Csak az AstraZeneca önmagában 3 milliárd adag oltóanyagot ígért 2021-re. És jönnek, lesznek további gyártók, még tart az oltóanyagok versenye.

Ezek között felhasználhatóságban, "fogyasztói élményben" mi az a különbség, amire egy esetleges választási helyzetben az orvosnak, illetve a páciensnek figyelnie érdemes?

A páciensnek csak arra érdemes figyelnie, amit az orvos mond. Nála futnak össze a legújabb teszteredmények, információk. Ő fogja tudni, hogy kik, mikor, mivel olthatók. A gyártók a mostani vizsgálatokkal egyes speciális csoportoknál, a várandósoknál, a gyerekeknél, a különböző krónikus betegséggel élőknél nézik, hogyan hat rájuk a vakcinájuk, és hamarosan megjelennek ezekről is az eredmények. Az oltások különböző technológiákkal készülnek, ami befolyásolhatja az alkalmazhatóságukat. Például a legmodernebb mRNS-oltások széles körben adhatók, míg az adeno-vírusos védelemre építőknél előfordulhat, hogy azzal csak egyszer lehet valakit beoltani, mert egy második ciklusú oltásnál már az ellen is termel ellenanyagot majd a szervezet.

Mi az ami reálisan várható attól, hogy valaki megkapja az oltást? Mitől nem kell tovább tartania, s mi az, amiben ez nem hoz számára változást?

Amitől biztosan nem kell tartaniuk az oltottaknak, hogy covid-fertőzéssel kórházi kezelésre szorulnak, vagy az állapotuk súlyossá válik. Ez ellen mindegyik oltás 100 százalékosan véd. Ezeknek a vakcináknak enyhébbek az oltási reakcióik, mint a bárányhimlő elleninek. Az oltásban a vírus esszenciáját kapjuk meg az immunrendszerünk számára, csakis azt a részét, ami megtanítja neki, hogy mi ellen kell védekeznie. Maga a kórokozó nagyon komplex, kapásból van három olyan génje, ami csendesíti az immunrendszerünket. Emiatt képes gyorsan elszaporodni és egyszerre sok szervet érintő gyulladásokat okozni. Tavasszal gyakran lehetett hallani, hogy jobb átesni covid-fertőzésen, mert ez erős immunitást adhat. Ám ez egyáltalán nem egy járható út, sokaknál végzetessé vált vagy elhúzódó súlyos szövődményeket okozott. A vakcinákban nincsenek benne az immunrendszert csendesítő gének, nincs ami kicselezhetné a védekezésünket és ezért is biztonságosak.

További részletek a cikkben.