A paranoid skizofréniával küzdő ember állandó félelemben él. Döntéseit, cselekedeteit gyakran befolyásolják téveszmék, hallucinációk.
A skizofrénia vagy hasadásos elmezavar a lakosság egy százalékát érinti – állítják mérvadó szakmunkák. A skizofrénia általában tizenöt és harmincéves kor között jelentkezik először. Nemcsak a beteg, a hozzátartozók életét is tönkreteheti. Vállalhatja-e a betegségét mások előtt a skizofréniával küzdő ember, és elhiszi-e egyáltalán, hogy tényleg nagy a baj? Dolgozhat-e, nevelheti-e a gyermekét? Gyógyszerek segítségével élhet-e úgy, mint a betegsége előtt? – teszi fel a kérdést a Magyar Nemzet – online.
A skizofréniával kapcsolatban sok tévhit él a köztudatban. Például hogy az ebben a betegségben szenvedő ember több személyiséggel bír. A hasadásos elmezavar elnevezés valójában a realitásérzék elveszítését, a gondolatok, cselekedetek, érzelmek között fennálló összhang szétesését jelenti. A betegségnek több típusa van. A paranoid skizofréniát gyógyszerrel általában jól lehet kezelni.
A paranoid skizofréniának vannak úgynevezett negatív és pozitív tünetei. Negatív tünet például a figyelem hiánya, a koncentrációs képesség elvesztése, a tetterő, az érdeklődés lankadása. A pozitív szimptómák az agy „többletműködéséből" adódnak, ilyenek a hallucinációk, a téveszmék, az érzékcsalódások. A betegség megjelenése idején a rokonok, a barátok legtöbbször értetlenül állnak a hozzátartozójuk, ismerősük viselkedésében beállt változás előtt.
Csukly Gábor egyetemi adjunktus, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának munkatársa szerint antipszichotikus gyógyszerek szedése mellett kifejezetten jók lehetnek az esélyek arra, hogy a beteg olyan életet éljen, mint a skizofrénia jelentkezése előtt. A legtöbb visszaesés a gyógyszerek elhagyása vagy pontatlan szedése miatt következik be. Sajnos nem minden beteg számára sikerül a teljes, százszázalékos visszatérés a „normális" életbe. A skizofrénia egy igazán heterogén betegség, melyen belül jobb és rosszabb kimenetel is előfordul.