Hat emberből egyet fenyeget szélütés

A magyar agykutatók és brit kollégáik a világon először olyan kulcsfontosságú gyulladásos szenzorokat azonosítottak, amelyek nagy szerepet játszanak a stroke-ot követő idegrendszeri károsodás kialakulásában. Dénes Ádám, a kutatás vezetője az M1 Minden tudás című műsorában kifejtette, a stroke hosszú ideig neurológiai betegségként volt számon tartva. Ma már tudják, hogy valóban az idegrendszert érinti, de a problémák már évtizedekkel korábban megkezdődnek, és a szervezet egésze érintett benne. A stroke sokkal inkább egy érrendszeri betegség, sok gyulladásos folyamat vesz benne részt, amelyeket korábban kevésbé ismertek - magyarázta el a műsorban - írja a hirado.hu.

A szakember kifejtette, a sejttenyésztő, sejtbiológiai egységben részben a gyulladásos működésben részt vevő sejttípusokat, agyi idegsejteket tudnak tenyészteni, másrészt különféle agyi szeletekből szövetkultúrákat tudnak építeni. Ezeken aztán laboratóriumi körülmények között szemügyre vehetnek olyan folyamatokat, amelyeket később állatkísérletekkel lehet ellenőrizni.

A kutatók igazolták, hogy a gyakori bakteriális és vírusfertőzés korábban nem gondolt mértékben súlyosbítja a stroke kimenetelét. Dénes Ádám és munkatársai olyan, genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyek nem hordozzák a szervezet veszély és fertőzés molekuláit érzékelő inflammaszómákat. A kutatók meg tudták állapítani, milyen molekuláris útvonalak játszanak szerepet a stroke okozta agyi sérülés kialakulásában.

Dénes Ádám hozzátette, ha képesek vagyunk életmódunkkal valamilyen módon befolyásolni ama folyamatokat, amelyekre hatással vagyunk, a szélütés kialakulását, ha gátolni nem is, de esélyét csökkenteni tudjuk.