Hatalmas egészségügyi bajt vizionál az OECD

A OECD előrejelzése szerint Magyarországon 2023-2050 között tovább emelkedik a daganatos halálesetek száma. A Somogy vármegyei Kaposi Mór Oktatókórház vezetése viszont kifejlesztett egy megoldást az elkallódott daganatos betegek számának csökkentésére, írja az economx.hu. 

Ma is toronymagasan vezeti Magyarország a  rosszindulatú halálozásának toplistáját, mondta Lukács Gábor, Kaposi Mór Kórház főorvosa a Digital Health Summiton. Somogy vármegyében különösen aggasztóak a rosszindulatú daganatos betegségekkel kapcsolatos morbiditási és mortalitási adatok, ezért kerestek megoldást a daganatos betegek komplex ellátásának megújítása és javítása érdekében. 

Az onkológus szavait erősítik a nemrégiben megjelent  OECD adatok is, eszerint Magyarországon az előrelépések ellenére, a rák továbbra is jelentős közegészségügyi kihívást jelent. A rák a második vezető halálozási ok és az OECD becslése szerint 2023 és 2050 között minden negyedik korai (75 éves kor előtti) haláleset (26 százalék) rákos megbetegedés következménye lesz. Vagyis 4-ből 1 korai haláleset rák miatt történik majd.

2015-ben hozták létre az OnkoNetwork irodát, a cél az elkallódott daganatos betegek számának csökkentése. A Somogy vármegyei Kaposi Mór Oktatókórház vezetése hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló rendszert hozott létre, megközelítőleg 500 ezer lakos onkológiai ellátásáért, emelte ki Lukács Gábor. A szoftvert a Hospitaly Kft. fejlesztett ki. 

Egy daganatos beteg ellátása nem mindegy, hogy mennyi idő alatt történik meg, emelte ki az főorvos, ezért a diagnózist 21 napon belül meg kell kapnia a betegnek, az onkoteamnek pedig 30 napon belül meg kell tárgyalni a betegek kezelésének részleteit és lehetőség szerint fontos, hogy 14 napon belül el is kezdődjön a terápia. A határidőket a gyógyszeres vagy sugárterápiák esetében tartani tudják, a műtétek esetében nem mindig.

Idén októberben már több mint 25 ezer új onkológiai beteg adata szerepelt a rendszerben.

A rendszer jelzi, ha egy adott betegellátása nem történt meg – emelte ki. A digitális fejlesztés során azt látták, hogy eMedsol és a náluk fejlesztett rendszer intim viszonya nem volt éppen optimális, tette hozzá a főorvos, és ekkor lépett a képbe a T-Systems és egy onkonet modult alakítottak ki. Példaként említette, hogy  rendszer például nem tudta kezelni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kemoterápiás kézikönyv protokollját.

Kiemelte a főorvos, hogy az elemzéseik azt mutatják, hogy a különösen rossz prognózisú betegeknél hatékony az OnkoNetwork rendszerük, leginkább a betegek túlélése szempontjából. További fejlesztést jelenthet a szűrővizsgálatok és alapellátás integrációja, ami minőségi ugrást jelentene a betegellátásban. 

Arra a kérdésre, hogy az általuk fejlesztett betegkövetési megoldás miért nem terjed el az ország összes onkológiai centrumában azt válaszolta, rendszer jelenleg tiltott, ezért nem nyert teret a mai magyar egészségügyben.

További részletek az economx.hu-n.