Hatalmas változások várhatóak az egészségügyben

A nyugat-európai törekvésekkel összhangban van a kormány által indított Semmelweis-terv, amely a betegségek megelőzését helyezte középpontba – minderről a Méltányosság Politikaelemző Központ legfrissebb tanulmányában olvasható, amelyet a Magyar Nemzet – online tett közzé.

Az elemzés szerint egyelőre nem várható egységes uniós egészségügyi rendszer kialakítása. Az augusztus 1-jén életbe lépett egészségügyi béremelés kapcsán ismételten középpontba került a közbeszédben az egészségügy. A béremeléssel párhuzamosan az elvándorlásról, a kórházak állami kézbe vételéről és a növekvő költségekről esett szó.

A Világbank adatai szerint az Európai Unió országai 2000-ben átlagosan még csak a GDP 8 %-át fordították az egészségügyre, az arány 2010-ben az össztermék 9 %-a volt, és várhatóan tovább nő majd, 2030-ra a GDP 14 %-át fogja kitenni.

Magyarországon a szektorra fordított kiadások összege 2009-ben a GDP 7,4 százaléka volt, jelentős mértékben elmaradva olyan államokétól, mint Hollandia (12), Franciaország (11,8) vagy Németország (11,6 százalék).

A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szerint az egészségügy számára – a nehéz gazdasági helyzeten túl – olyan tényezők, mint az öregedő társadalom, az egészségügyi technológiák és eljárások folyamatos bővülése, illetve drágulása is kihívást jelent, ami hosszabb távon szemléletváltást sürget nem csupán az egyes tagállamok, de a társadalmak részéről is.