Hatalmasat bukott a magyar chipsadó vagy mégsem?

13 éve él velünk a népegészségügyi termékadó, becenevén a chipsadó, amelyet az állam az adóbevételeinek növelésén túl azzal a szándékkal vezetett be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztását csökkentse a lakosság körében. A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai megvizsgálták, hogy az adó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások - írta a forbes.hu. A csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90%-át tették ki az adó bevezetése előtt.

Mire jutottak? Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt.

Vagyis az adó nem tudta elérni fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.

A magyar csipszadó úttörő volt Európában

A csipszadó jelentős bevételt hozott az egészségügybe, és mérsékelte az egészségtelen termékek fogyasztását. Az, hogy évekkel később 40 százalékkal magasabb fogyasztás mellett az adó hatálya alá eső termékekből több fogy, mint a bevezetésekor, nem szól a csipszadó ellen - reagált a Pénzügyminisztérium a fenti hírre - idézte a vg.hu.

A PM a Facebook-bejegyzésben felidézte, hogy a csipszadót azért hozták létre, hogy az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztását mérsékeljék, és az ebből befolyó adóbevételeket teljes egészében egészségügyi célokra fordítsák. Mint írják, az intézkedés bevált, hiszen az adó bevezetése óta 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, és csak idén további 90 milliárd forint folyt be. Ezért a tárca szerint akik a népegészségügyi termékadót támadják, több százmilliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől.

Ugyanakkor az adó bevezetése után csökkent az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása, növekedés csak évekkel később volt tapasztalható. A csipszadó bevezetése nélkül tehát nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból - írta a tárca.