Sok esetben lehet, hogy egyszerűbb a probléma tisztázása és a felek megkövetése, mint egy évekig tartó kártérítési per.
Bemutatkozott az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, ahol a kezdeti nehézségeket átlépve már körvonalazódni látszik az új intézmény funkciója és működési mechanizmusa is. Lapunk megkeresésére Novák Krisztina, a központ főigazgatója konkrét példákkal szemléltette, hogyan segít az OBDK az embereknek – olvasható a magyarhirlap.hu portálján.
A gyakorlatból kitűnik, az állampolgárok nincsenek tisztában azzal, hogy a betegnek vagy a gyermeknek vannak jogaik, amelyeket védeni lehet és kell is. Novák Krisztina, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) újdonsült főigazgatója szerint a jogvédelmi munka alapja a bizalom, ezért a lakosság tájékoztatása mellett nagy hangsúlyt fektetnek az intézményben dolgozó szakemberek képzésére is, akik egyébiránt a novemberi megalakuláskor nagy örömmel fogadták, hogy végre valaki velük is foglalkozik.
A szervezet egyik igen fontos funkciója, hogy az országban dolgozó jogvédőket mindhárom területről – beteg-, ellátott-, gyermekjog – összefogja és koordinálja – mondta a főigazgató. Másodsorban az állampolgárok szempontjából is változást hoz a szervezet, mivel a panaszbejelentés iránya ezentúl kettős lesz. Sérelem esetén egyrészt fel lehet keresni a területi jogvédelmi képviselőt, másrészt, ha valaki nem tudja, kihez tartozik, vagy egyáltalán mi a teendője adott helyzetben, akkor jelezheti gondját az OBDK-nak, amely a megfelelő emberhez irányítja – húzta alá Novák Krisztina.
Az intézmény létrejöttével felmerül a kérdés, miként reagáltak az orvosokat összefogó szakmai szervezetek a betegek és ellátottak jogait is védő csoportra, hiszen adott konfliktusban az OBDK valójában a páciens védelmére siet az orvossal vagy az intézménnyel szemben. Novák Krisztina elmondta, általában nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel fogadták a szakmai rendezvényeken – Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke például üdvözölte a szervezetet –, ám gyakorta elhangzik: mi lesz az orvosjogokkal. Az OBDK együttműködésre, partnerségre törekszik.
Fontos tudni – folytatta a főigazgató -, hogy kétoldalú feladatunk van. Például ha valakinek gondja van a kórházi ellátással, egyrészt kezeljük a panaszt, másrészt jelezzük a fenntartónak, hogy a rendszerben hol találunk olyan hibákat, amelyek előidézhették a konfliktust. Erre egyébként jogszabályi kötelezettségünk van. Az OBDK-nak csak közvetítő, tanácsadó szerepe van, jogi folyamatokat nem indít el. Novák Krisztina szerint ez az egyik oka annak, hogy a lehető legtöbb esetben peren kívüli megegyezésre törekednek majd. Mint kifejtette, sokszor azért nem lehet ilyen egyezségre jutni, mert az intézménynek gondot okoz, ha az igény megszületésekor a kórház kasszájából kell kifizetnie a kártérítés összegét.
Az OBDK-hoz tartozik a gyermekjogvédelem is, amelynek kapcsán a főigazgató kiemelte: például válás esetén juthatnak fontos szerephez, amikor az anya szeretné, hogy neki ítéljék a gyermeket, mivel az édesapa agresszív. Ám ezt nem tudja bizonyítani, mert mondjuk nem volt lehetősége látleletet vetetni. Ebben az esetben az édesanya felhívhatja a központ zöldszámát, és az egyik jogvédővel átbeszélheti a lehetőségeit. Ilyen helyzetben egyébiránt a hatóságokkal is együttműködik az OBDK.