Hatóanyag-fejlesztés a rák ellen

Hazánkban évente 33 ezer ember veszti életét rákos betegség miatt. Peták István rákkutató, az Oncompass Medicine alapítója és tudományos igazgatója kollégáival a személyre szabott daganatterápiák kiválasztására dolgozott ki új eljárást. A Gábor Dénes-díjas orvos szerint a megelőzés a legfontosabb, és a szuperegészségeseknek is kell szűrésre járniuk. A Magyar Nemzet interjúja.

– Az orvosi diploma megszerzése után a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekklinikára jelentkezett, ahol daganatos gyerekeket gyógyított, ezzel párhuzamosan a Semmelweis Egyetem I. Számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben kutatott. Miért éppen ezt a hihetetlen érzelmi megterheléssel járó területet választotta?

– A Semmelweis Egyetemre azért jelentkeztem, mert azt gondoltam, ott egyszerre lehetek orvos és kutató. Nem bántam meg, kiváló alapképzést kaptam. A választásom azért esett a gyermekklinikára, mert ott zajlik az egyik legnagyobb harc, amelyet orvos vívhat. Minden embernek meg kell találnia a saját harcát. És ezt a harcot választottam magamnak egy életre. A daganatokkal akartam foglalkozni, mert ez az a betegség, amely nem gyógyul meg magától. A gyermekonkológiában teljes életekért harcolunk, hiszen ezek a páciensek még csak néhány évvel korábban jöttek a napvilágra. Ezen a területen jól mérhető az orvos sikeressége. Én végül azt a küldetést választottam, hogy olyan eszközöket fejlesztek ki, amelyek segítik orvostársaim munkáját, hogy ők még sikeresebbek lehessenek.

– Mit tudunk a daganatos betegségek hátteréről?

– Azt gondoljuk, hogy minden daganatos betegségben szerepet játszanak a génhibák. Erről éppen a múlt héten jelent meg a Nature magazinban közleménysorozat. Ezekben 2600 daganat teljes génkészletének vizsgálati eredményeit mutatták be. A kóros elváltozások 95 százalékában azonosították az adott daganatot okozó génhibákat, átlagosan négy-öt mutációt daganatonként. De azt eddig is tudtuk, hogy a daganatos betegségek szerzett és öröklött génhibák miatt jönnek létre. Az persze további kérdés, hogy maguk a mutációk miért keletkeznek. Az eddig ismert környezeti hatások – például dohányzás – mellett egyre többet tudunk meg arról, hogy keletkezésükben alapvető a mikroorganizmusok jelentősége. Kiderült, hogy több daganat kialakulása baktériumok okozta krónikus gyulladásra vezethető vissza, mások hátterében vírusok állnak. Utóbbira példa a rendkívül elterjedt kórokozó, a humán papillomavírus (HPV), amely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat. A nők körében a méhnyakrák a leggyakoribb, az évente közel ötszáz halálos áldozatot szedő, HPV okozta daganatos megbetegedés, míg a férfiaknál szájüregi rák alakul ki legtöbb esetben a HPV következtében, és tízből hatan életüket vesztik. Szerencsére a HPV-t ma már tudjuk diagnosztizálni, és védőoltással védekezhetünk ellene. Továbbiak a teljes cikkben