A mobiltelefonoktól a járműveken át az utcákig minden máshogy nézne ki Európa-szerte, ha életbe lépne a már több éve dédelgetett uniós akadálymentességi törvény. A fogyatékossággal élők speciális igényeit figyelembe vevő szabályozás életbelépése ellen azonban élénk lobbierő tapasztalható, a tagállamok és az Európai Bizottság pedig, úgy tűnik, egymásnak dobálja a labdát – írja az
mno.hu portálja.
Az ENSZ fogyatékossággal élő személyekről szóló konvenciója – amit öt éve ratifikált az Európai Unió – előírja, hogy a tagállamoknak lépéseket kell tenniük a mozgássérültek egyenjogúságának biztosítása érdekében. Ám a munka elakadt, és biztos, hogy az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia sem tud áttörést hozni az ügyben.
A probléma gyökere, hogy a mozgássérültekre vonatkozó joganyag hatálya igencsak eltérő az egyes országokban, márpedig a dupla szabályozást el kellene kerülni.
A portál az az ügyben megkereste a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) jogászát, aki elmondta, a szabályozás nehéz helyzetbe hozhat egyes szektorokat, mert a termékeket és szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő emberek igényeinek figyelembevételével lenne kötelező előállítani.
Gurbai Sándor, a szervezet emberi jogi szakértője azt mondta, a Business Europe üzleti érdekvédelmi szervezet ugyanúgy ellene van az irányelvnek, mint a Digital Europe digitális-technológiai lobbicsoport, azt mondják, torzulna a verseny. Amellett vannak, hogy a fogyatékossággal élők piaci igényei nem befolyásolhatják a szolgáltatások kialakítását, számukra ott vannak a speciális szolgáltatók. Ám a fogyatékosságügyi szervezetek célja, hogy minden termék, szolgáltatás már eleve úgy legyen kialakítva, hogy az képességektől függetlenül mindenki számára hozzáférhető legyen.