Haza ész nélkül? A tudástőke itthon tartása

Tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Figyelő TOP200 konferenciáját, amelynek idei témája a magyar szürkeállomány elvándorlásának problémája volt.

A konferencián Pálinkó Éva MTA KIK tudománypolitikai és tudományelemzési osztályának munkatársa elmondta: saját 2006-os kutatásai szerint minden négy friss diplomás természettudományos fokozatot szerzettre jut egy kivándorló. A hazatérési szándékot esetükben három tényező határozta meg: a vonzó és szerethető, kihívást jelentő munka, a szakmai környezet motiváló ereje, valamint a jövedelem. Míg az első szempont rendszerint nem okoz gondot, addig a másik két elvárás többnyire nem úgy teljesül, ahogyan ezt a külföldről hazatérők elvárnák, elég csak arra gondolni, hogy a hazai bérek a nyugati szint negyedét sem érik el.

Edwin De Boeck, a KBC Csoport vezető közgazdásza a munkaerő adóztatásával kapcsolatban kifejtette, hogy régiós összevetésben meglehetősen rosszul állunk. Magyarországon az átlagjövedelmek mintegy felét elviszi az állam, a cseheknél, szlovákoknál, lengyeleknél ez az arány tíz százalékponttal kevesebb, s ez az uniós átlaggal egyezik meg.

Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója rámutatott, hogy az unióban prioritásként kezelik 900 ezer digitális munkahely megteremtését, amiből Magyarországnak is ki kellene vennie a részét. Ennek tükrében problémát jelent, hogy az elmúlt években fokozatosan csökkent az informatikai karokra jelentkezők száma. Az informatikában további potenciált jelent az itthon előállított szellemi termékek exportja, ami éves szinten 180 milliárd forintot jelent.

A konferencián előadást tartott Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója is, aki szerint a munkaerő megtartása szempontjából rendkívül nagy szerepük van a munkahelyi körülményeknek, a műszerezettségnek, s annak, hogy ne érezze a kutató, hogy nincs esélye a nyugati kollégákkal versenyezni. Sokat nyom még a latban egy a normális életvitelnek megfelelő jövedelem, valamint a perspektíva, kiszámíthatóság. Mindehhez lényeges a megfelelő egyetemi, akadémiai háttér. Noha a cégeknek is szerepe van az oktatás támogatásában, az elsősorban az állam, a mindenkori kormányzat feladata – fogalmazott.

További részletek a Figyelő Onlineon olvashatók.