Jogerős bírósági ítéletre vár a kaposvári Tapazdi család.
Nyolc és fél évvel ezelőtt egészséges babájuk életre szólóan megbetegedett – a bíróság szerint a nem megfelelő kórházi ellátás miatt. A kaposvári Tapazdi Tamás és felesége, Krisztina nyolc és fél évvel ezelőtt boldogan várták első babájukat. Jázmin 3,95 kilósan jött a világra, s az Aprag-teszt – öt alapvető fiziológiai paraméter segítségével mérik fel az újszülöttek egészségi állapotát – is kilenc-tízes, azaz majd maximális értékkel zárult, így a szokásoknak megfelelően az ötödik napon hazaadták a csecsemőt. Pedig ekkor már beteg volt... – írja a sonline.hu portálja.
Nekünk gyanús volt – emlékszik vissza Tapazdiné Klujber Krisztina –, hogy már a kórházban rázta kicsit a fejét, főként etetéskor, ám azt mondták, semmi probléma, ilyen előfordul. Másfél nap után viszont már egyáltalán nem volt hajlandó enni.
A szülők bevitték a kislányt az éjszakai ügyeletre, ahonnét azonnal a kórházba irányították őket: Meningitis-gyanú, állt a beutalón, de ekkor még nem akarták elhinni, hogy agyhártyagyulladást kapott a pici. Akitől a kórházban agyvizet vettek, majd teltek az órák, noha az agyhártyagyulladásnál éppen az időfaktor az egyik legfontosabb tényező, ám a mentő csak jó fél nappal később indult el Pécsre. Mire a klinikára értek, már kezdett leállni Jázmin légzése.
Három napig élet és halál között lebegett –mondja mély szomorúsággal Jázmin édesapja, Tamás. A pécsi orvosok meg is mondták, későn kapott kezelést a lányunk. Az is kiderült, ha nem visszük be hajnalban az ügyeletre, hanem megvárjuk a reggelt, valószínűleg délre meghalt volna – tette hozzá Tamás.
Jázmin két hónapot töltött a klinikán, ahol megállapították, e-coli baktérium okozta a fertőzést – Krisztina ekkor tudta meg, hogy a szülés előtt még Kaposváron elvégzett teszt nála is kimutatta ugyanezt a baktériumot. Ám erről senki sem tájékoztatta. A kicsi később megint rosszul lett, ezért vissza kellett menniük Pécsre, zavar támadt az agyfolyadékában. Jázmint háromszor műtötték, s a sönt, amivel elvezették az agyvizet, fertőzött volt. Ez újabb hatalmas rombolást végzett az agyában.
A babát négy hónap múlva engedték ki a klinikáról, de egy ideig akadtak epilepsziaszerű rohamai, az időjárás-változásra ma is érzékeny. Azt orvosok azt mondták, lehet, hogy intézetbe kell adni. Ezt nem tudtuk elképzelni – mondta Tamás. Hogy eltaszítsuk magunktól, s betegyük valami elfekvőbe, ahol csak szenvedés számára az élet? Inkább belevágtunk...
Igazából nem is tudták, mire vállalkoznak, s titkon reménykedtek, egyszer csak észrevesznek valami kis pozitív változást. Az idő azonban telt, s egyre inkább belátták, megfordíthatatlan a folyamat.