Hazai palliatív ellátás: több pénzre és szakemberre lenne szükség

Mint ismert, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Karsai Dániel ALS-beteg alkotmányjogász eutanázia miatt indított kérelmét. A bíróság indokolásában felhozta, hogy Magyarországon magas szintű palliatív ellátás működik. Ez az ellátás pedig képes arra, hogy az utolsó időszakban segítséget nyújtson a betegek elviselhetetlen fájdalmainak enyhítésében. Karsai Dániel betegtársai, Skripeg Béla és Dunavölgyi Erzsébet az ítélet ismertetésekor tartott sajtótájékoztatón felszólaltak ez ellen. Szerintük a hazai palliatív ellátásnak súlyos hiányosságai vannak.  A telex.hu utánanézett, Magyarországon milyen helyzetben van a palliatív ellátás, és mire számíthatnak azok, akik utolsó hónapjaikban már nem a gyógyulásért, csak a szenvedés enyhítéséért küzdenek.

Magyarországon 1991 óta létezik hospice-ellátás, 2005 óta a társadalombiztosítás finanszírozza, tehát elvileg mindenkinek ingyenes. A hospice-palliatív ellátásba azok az előrehaladott állapotú, elsősorban daganatos betegek kerülhetnek, akiknek a várható túlélési ideje előreláthatóan nem haladja meg a 6–12 hónapot. A palliatív gondozásban a beteg lemond az aktív gyógykezelésről, mivel gyógyulására nincs esély. A manapság elterjedtebb palliatív szó arra utal, hogy a gyógyíthatatlan betegek ellátása már nem karitatív tevékenységnek számít, hanem az egészségügyi ellátórendszer része lett. Tehát a palliatív ellátás fogalma tágabb a hospice fogalmánál, de hétköznapi értelemben szinonimaként szokták használni a két kifejezést.

Fontos hangsúlyozni, hogy a palliatív ellátás nem eutanáziát jelent. Hiába mond le a beteg az orvosával egyeztetve az aktív kezelésről, a palliatív ellátás célja nem a halál elősegítése, hanem a szenvedés enyhítése.

A strasbourgi bíróság ítéletében kifejti, hogy Magyarországon nincs elegendő kapacitás az összes palliatív ellátásra szoruló betegnek. A magyarországi palliatív ellátás sok szempontból hiányos, a nem megfelelő erőforrások, a személyzet alacsony száma és a regionális egyenlőtlenségek miatt.

Az országban 26 fekvőbeteg-ellátó intézmény van, 62 otthoni ellátást végző csoport dolgozik a szakterületen, 3 hospice mobil team és 4 palliatív járóbeteg-ellátás működik – olvasható a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület 2022. évi jelentésében. 2022-ben megtört az 1995 óta tartó trend, vagyis a intézményi és otthoni hospice-ellátók száma nem növekedett.

Az adatok alapján a hazai hospice-ellátás nagyrészt a betegek otthonában történik. Az otthoni ellátásban 2022 decemberében a NEAK-szerződések alapján 1503-an dolgoztak: 151 orvos, 192 gyógytornász, 889 ápoló (közülük 127 diplomás ápoló, 82 hospice-szakápoló, 680 szakápoló), 73 dietetikus, 41 pszichológus, 75 mentálhigiénés szakember, 63 szociális munkás és 17 fizioterápiás szakember. Az otthoni hospice-ellátásban dolgozó szakemberek száma 2021-hez viszonyítva 67-tel csökkent.

További részletek a teljes cikkben