Hiába a Covid, a magánegészségügy nem kap állami beteget

Ahogy az online megoldások elterjedésében, úgy a magánegészségügy iránti igénynövekedésben is lépésváltást hozott a koronavírus-járvány Magyarországon. Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint az állam azonban még mindig nem használja ki a magánszolgáltatásokban rejlő tudást és kapacitást - derül ki azuzlet.hu interjújából. 

– Miként teljesített a járvány alatt a magánegészségügy?

– A szolgáltatókat különbözőképpen érintette a pandémia. Akik az igazi nyertesei voltak ennek az időszaknak, azok a laborszolgáltatók, és különösen azok, akik PCR tesztelést is végeznek. Ők mérettől függetlenül nagyot növekedtek 2020-ban és idén is. Mellettük még azok a specialista cégek tudtak rendkívüli mértékben fejlődni, amelyek olyan ellátást nyújtanak, ahol a betegek a pandémia alatt valamelyest kiszorultak az állami ellátásból. Mert például az ortopédiai, vagy a szürkehályog műtétek kapcsán olyan hosszú, akár éven túli várólista alakult ki az állami egészségügyben, amiért nemritkán még azok is a magánegészségügyet választják, akik valójában nem engedhetnék meg maguknak ezeket a szolgáltatásokat. A harmadik kategória, ami mindig is erős szektor volt, az a nőgyógyászat, szülészet, vagyis a maternity vonal, ahol szintén erőteljes törekedés volt tapasztalható.

Akadt viszont egy terület, a képalkotó szolgáltatás, ahol 2019-hez képest egyértelműen visszaesett a forgalom 2020-ban és tavaly sem javult a helyzet. De a pontos 2021-es adatok még nem állnak rendelkezésre. Ennek oka valószínűleg az, hogy a referáló orvosok mással voltak elfoglalva, mert a kórházak a Covid-ellátásra álltak át, és így az ésszerű időn belül ütemezett, vagyis az elektív ellátás és vele az igény a képalkotó diagnosztikára, mind az állami, mind a magánszférában lecsökkent. Mindössze egy kivétel van, a tüdő CT-vizsgálat, ahol a Covid-járvány hatására nagyon erősen berobbant a forgalom.

A két véglet között vannak a többiek, a többféle szolgáltatást nyújtó cégek, például a Medicover, vagy a Doktor24. Mindenki nagyon erőteljesen átállt a Covidhoz kapcsolódó ellátásra is, ami egyrészt a tesztelést jelenti, másrészt pedig a különböző Post-Covid-ellátásokat, mert az amúgy kieső járóbetegeket és egyéb forgalmat próbálták ezekkel kompenzálni.

– A járvány egy korábbi tetőpontján, tavaly tavasszal már megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy az állam is jobban támaszkodik majd a magánszektor kapacitásaira. Mire számíthatnak ebből az átlag betegek?

– Sajnos itt nem történt valós, érdemi előbbre lépés. A magánegészségügyi szolgáltatók joggal érzik úgy, hogy különösen most, a pandémia újabb hulláma által teremtett nehéz helyzetben sokkal inkább be lehetne vonni őket az egészségügyi ellátórendszerbe. Ráadásul úgy, hogy az államtól átvállalt páciensek kezelésével a szociális ellátórendszerre háruló nyomást enyhítenék. Az állam részéről azonban erre nem mutatkozik igény. Ugyanakkor, ha nem is a hivatalos együttműködés keretében, de a privát egészségügy bizonyos területeken így is komoly részt vállal a betegellátásból azzal, hogy azok, akik nem találnak ellátást az állami intézményekben, ha tehetik, inkább átmennek a magánegészségügybe. A szomorú az, hogy mivel ezt nem mindenki engedheti meg magának, a pandémia alatt az állami várólisták miatt sokan egyszerűen kiszorulnak a betegellátásból.

Ezen a területen sajnos azért is bőven lenne tartalék, mert a járvány mostani hullámának a berobbanása miatt a kórházak érthetően ismét erőteljesen a Covid-ellátással kezdtek foglalkozni, ami egyértelműen kiszorítja az egyéb ellátási formákat.

További részletek a cikkben.