Hiába diplomáztak a szakápolók?

Januárban államvizsgáztak Magyarországon az első okleveles szakápolók. Ők azok, akik 2017-ben három magyar egyetemen kezdték el azt az új képzést, amely lehetővé teszi az ápolóknak, hogy mesterdiplomát szerezzenek, és így az úgynevezett kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolási (APN) rendszerben dolgozzanak.

Ők lennének azok a szakdolgozók, akik olyan feladatokat vállalhatnak át a leterhelt orvosoktól, amelyek nem igényelnek komolyabb orvosi tudást. Nem nehéz belátni, hogy a világszerte már sok országban működő APN-rendszer megfelelő formában a magyar egészségügyben is fontos szerepet kaphatna: elég a több mint 300 betöltetlen háziorvosi praxisra vagy a sürgősségik folyosóin eltöltött hosszú órákra gondolni - írta a 24.hu.

Ezt a magyar kormányban, az Emminél is így látták, ezért ki is nevezték 2017 szeptemberétől 2018 márciusáig miniszteri biztossá a Pécsi Tudomány Egyetem dékánját, Betlehem Józsefet, aki „a szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért” lett felelős. Azonban így sem sikerült kulcsrakészen átadni az APN-rendszert az első szakápolói évfolyam diplomázásáig, amire két bizonyíték is van:

• nem készültek el eddig azok a háttérrendeletek, amelyek szabályoznák az okleveles szakápolók munkáját,

• illetve az Emmi az Európai  Bizottsághoz pályázott, hogy tanácsadással, szakértőkkel segítsék a rendszer finomhangolását.

A pécsi, debreceni és szegedi egyetemen 2017 szeptemberében, míg a Semmelweisen 2018 februárjában indult a képzés. A képzést lehetővé tevő jogszabály alapján hat területen kezdődhetett ápoló mesterképzés: aneszteziológiai, geriátriai, közösségi, intenzív, perioperatív (műtét körüli) és sürgősségi szakápoló specializációban.

A felvi.hu statisztikái szerint ápolás mesterszakra összesen 169 alapfokú diplomával bíró ápolót vettek fel. Közülük 106-ot a pécsi egyetemre. A Semmelweisen a következő évben induló keresztfélévre 30-an nyertek felvételt. 2018-ban 120-an kezdhettél el az ápolás mesterszakot. Papp László, a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ápolás mesterképzés szakirányfelelőse és dékánhelyettese szerint, ha évente százan végeznek, akkor pár éven belül lehet hatékony a magyar APN-rendszer.

 Papp László elmondta, hogy ez nem történt meg, nem készültek el a háttérrendeletek, pedig az első okleveles szakápolók már végeztek. Vagyis bár az emelt kompetenciájú ápolók felkészültek a betegek kikérdezésére vagy vizsgálatok elrendelésére, mivel a jogszabály szerint Magyarországon ezt kizárólag orvos teheti meg, így a kollégák például nem rendelkeznek önálló jogosultsággal az informatikai rendszerek használatára.

A helyzet összefoglalható úgy is, hogy a képzés megtörtént, az állam azonban még nem legalizálta az ápolók tudását. A teljes cikk itt olvasható