Hiány szülte korrupciós nyomás az egészségügyben

Az állami vagyont többségében olyan intézménycsoportok kezelik, amelyeknél a kontrollok elmaradnak a kockázatok szintjétől'' - mutat rá az ÁSZ napokban nyilvánosságra hozott integritás elemzésének egyik megállapítására Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője. Az elemzés alapjául szolgáló felmérésben a közszféra minden korábbinál több, összesen 3002 intézménye vett részt. Milyen tényezőket vizsgált a felmérés és mire jutott? - kérdezte a szakembert a Pénzügyi Szemle.

- A legfontosabb, amit a felmérés kapcsán tisztáznunk kell, hogy a közszféra minden területe ki van téve a korrupció bizonyos fokú kockázatának. Ez egy racionálisan jól belátható törvényszerűség: ha egy intézmény például hatósági funkciókat lát el, nagyberuházásokat felügyel, ellenőrzéseket végez, felhatalmazásokat, engedélyeket ad ki, s különösen, ha ez a tevékenység személyes, ember és ember közti kapcsolaton keresztül valósul meg, akkor ésszerűen belátható, hogy az adott intézmény korrupciós veszélynek van kitéve. Ha önmagában azt nézzük, hol a legmagasabb a kockázat, az könnyen félreértéseket eredményezhet, ugyanis korántsem biztos, hogy ez a csoport van kitéve a legnagyobb veszélynek. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a legnagyobb kockázat a területi igazgatási szerveknél, vagyis a kormányhivataloknál jelentkezett, de ugyanennél a csoportnál volt a legmagasabb a kontrollok szintje is.

Ha azt nézzük, mely csoportban valósulhat meg a legtöbb korrupciós eset, akkor olyan területeket kell kiemelnünk, amelyekben valamilyen szolgáltatás vagy áru iránt túlkereslet van. Ez egy nagyon komoly kockázati tényező. Ahol sorok kígyóznak egy döntéshozó vagy szolgáltató ajtaja előtt, aki önmaga dönthet arról, kit enged be és mikor, az mindig melegágya a korrupciónak. Gondoljunk az egészségügyre, szociális intézményekre vagy az oktatás bizonyos területeire!

Ha az orvosnál nem behívásos rendszer működik, hanem egy sorszám-automata határozza meg, ki mikor kerül sorra, akkor máris kezeltük a problémát. Ugyanezt sikeresen alkalmazzák már például a gyorshajtás büntetésénél, ahol nem a járőr szabja ki a bírságot, hanem egy automata rendszer, aminek nem lehet papírpénzt csúsztatni a zsebébe. Érdemes továbbá szabályozást bevezetni az ajándékozásra vonatkozóan; az ajándék elfogadása az egészségügyben és az általános-, illetve középiskolai oktatásban is mindennapos jelenség, miközben a szabályozása a legtöbb helyen hiányzik. Ezeken kívül lehet vizsgálni bizonyos, korrupciós veszélynek kitett munkavállalók vagyoni helyzetét, és indokolt esetben komolyabb összeférhetetlenségi tiltásokat is célszerű bevezetni - mondta el az interjúban a szakember.