Hiányosak a betegek alapvető jogai az Alaptörvényben

A magyar Alaptörvény nem fordít kitüntetett figyelmet az orvosi ellátásban részesülő betegek méltóságának és alapvető jogainak védelmére. Ha megfigyeljük az Alaptörvény fogalomrendszerét és megállapításait, akkor arra a következtetésre kell jussunk, hogy egy 1949-es elavult szöveg lépett hatályba 2012-ben. (2013. január 17.) - írja a tisztessegesadatkezeles.hu portál.

A nemzetközi jogban számos fontos fogalom jelent meg, amelyek a páciensek alapvető jogait hivatottak védeni az orvostudomány alkalmazása, a gyógykezelés során. A világ a II. világháború után ébredt rá arra, hogy valamit tenni kell, mert megbomlott az orvos-beteg kapcsolatot korábban jellemző kölcsönös tisztelet és humánum.

A közeljövőben érdekes fejlemények várhatók, mert az Alkotmánybíróság tárgyalni fogja az orvosi titoktartással kapcsolatos beadványt (a háziorvos adatelérésének megvalósítását, IV/2689/2012), az üzemorvosi kényszervizsgálattal (IV/2718/2012), és a vényadatokkal kapcsolatos újabb indítványt (IV/2702/2012).

A Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz pedig megérkezett a kényszeritézkedés alapú egészségügyi adatkezelés ellen tett indítvány, mivel a magyar Alkotmánybíróság nem óhajtotta elismerni a magyar államnak, a magán és családi élet háborítatlanságára vonatkozó kötelezettségét. Ez utóbbinak természetesen az az oka, hogy az Alaptörvényből ennek a jognak a tényleges tartalma kimaradt.

Magyarországon az emberek magánélete korlátlanul ki van szolgáltatva az állam kénye kedvének. Ez különösen sértő az egészségügyben. Sajnos azonban az 1950-es színvonal elérése az egészségügyben azt vonja maga után, hogy a teljes adatvédelmi jogrendszert, 300 törvényt és másik 300 rendeletet lényegesen meg kellene változtatni a bejegyzés szerzője szerint.