Hiba lenne a járványpánik után a gyors felejtés

Nagyon szoros az összefüggés a járvány kedvezőtlen halálozási adatai és lakosság általános egészségi állapota között – mondta Ádány Róza, a Debreceni Egyetem professzora a Népszavának adott interjúban.

Hosszú évek óta beszélünk róla, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota. Milyen területeken segítheti az elmozdulást a most lezárt, de még a járvány előtti kutatásuk, amelyben az ön vezetésével a Debreceni Egyetem szakértői minden eddiginél részletesebben tárták fel a jelenlegi helyzetet és annak okait?

Mindenekelőtt azt a szemléletet szeretnénk erősíteni, hogy a lakosság egészségének javítására pénzt fordítani megtérülő befektetés. Számos elemzés igazolta, hogy ha népegészségügyi intézkedések révén a születéskor várható átlagos élettartamot egy ország képes egy évvel növelni, az átlagosan négy százalékos GDP növekedést eredményez. A most záruló uniós projekt keretében elsősorban a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség genetikai és környezeti hátterének a feltérképezésére koncentráltunk, de a projekt egyik munkacsoportjának tevékenysége érintette a daganatos betegségek megelőzésének kérdését is.

Tehát népbetegségeket vizsgáltak. Miben változtatta meg az eddigi tudásunkat ez a kutatás?

Alapvető tudásunkat, hogy a magyar lakosság egészségi állapotmutatói rendkívül kedvezőtlenek, nem változtatta meg, a háttérben álló okok feltárásához viszont igen jelentősen járult hozzá. Egy uniós nemzetközi kutatás, melynek eredményei 2019-ben jelentek meg, tőlünk függetlenül azt vizsgálta, hogy milyen az idő előtti felnőtt, vagyis a 20 és 64 év között bekövetkező halálozás alakulása a visegrádi országokban. Megállapították, hogy a 2011-2013 közötti időszakban az összes V4 régió közül az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi Régió volt a legkedvezőtlenebb népegészségügyi helyzetben, a szív-érrendszeri betegségek miatti halálozási listát toronymagasan vezettük. Ennél is sokkolóbb, hogy a daganatos betegségek okozta halálozás az országban mindenhol olyan kritikusan magas volt, hogy a többi V4 ország egyetlen régiója sem közelítette azt meg.

Ez a népegészségügyi helyzet mennyiben járul hozzá az ijesztően magas Covid-halálozáshoz Magyarországon?

Nagyon szoros az összefüggés, a kedvezőtlen halálozási adatok visszavezethetők arra is, hogy magas a magyar lakosság körében a magasvérnyomás, az elhízás, az úgynevezett metabolikus zavarok előfordulási gyakorisága, ami alatt nemcsak a cukorbetegséget értjük, hanem az ezt megelőző komplex anyagcserezavar állapotot is. A járványhalálozás mértéke is egy figyelmeztető jel kell, hogy legyen arra vonatkozóan, hogy javítani kell a népesség kritikus egészségi állapot mutatóin. Nem szabad, – s most a WHO igazgató-helyettesét idézem –, hogy a járványhelyzet keltette pánikot a gyors felejtés fázisa kövesse. A járvány közvetlen és közvetett áldozatai is népegészségügyi feladatainkra figyelmeztetnek. További részletek a teljes cikkben