Hibernáció: sci-fi vagy valóság?

Az emberiség évszázadok óta vágyja az örök élet elixírjét, s bár ennek elérését a legtöbben továbbra is tudománytalan felvetésnek tartják, ma már léteznek olyan intézetek, ahol előzetes szerződés alapján és nem kevés pénzért lefagyasztják az elhunyt testét, hogy egy olyan korban „keltsék életre", amikor már gyógyítható a betegsége. Eközben a hibernációval valóban megmenthető az emberi élet, csak éppen nem ekképp, ráadásul nem is messze: itt, Budapesten – írja a Magyar Nemzet online.

Nagyon sokan nem hisznek a krionikával (tartósítás) foglalkozó cégeknek, mégis, ma már nemcsak az Egyesült Államokban és Oroszországban, hanem az Európai Unióban (portugál központtal) is foglalkoznak az úgynevezett hibernálással, illetve az európai szervezet lehűtéssel és szállításra előkészítéssel. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint az orvostudomány fejlődésével a halálukkor lefagyasztott embereket a jövőben újból életre keltik, és kikezelik a ma még gyógyíthatatlannak számító betegségükből. A modern, vitrifikációnak nevezett eljárás során a vizet eltávolítják a sejtekből, és egy glicerinalapú kémiai keverékkel, ha úgy tetszik, egyfajta humán „fagyállóval" helyettesítik.

A hűtés során először a sejten kívüli víz fagy meg, így az ozmotikus nyomáskülönbség kiegyenlítése érdekében a sejt több vizet vesz fel – közölte Sótonyi Péter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. Amikor a kristályosodás a sejten belül is megindul, annak víztartalma már olyan alacsony szinten lesz, hogy belső szerkezetére a jégkristályképződés már nem jelent veszélyt. Ma már a mélyfagyasztás számítógéppel vezérelt fagyasztóberendezésekkel történik, a folyamat során kontrollálható a hőmérséklet-csökkenés sebessége. Rendelkezésre áll további nagyszámú krioprotektív anyag is, amelyeknek az alkalmazása és hatékonysága sejttípusoktól is függ – tette hozzá az egyetemi tanár.

Ma még az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet orvosi géntechnológiai részlegében is csak állatembriók kifagyasztását sikerült megoldani. Az intézet honlapján található leírás szerint az eljárás során a mélyhűtött embriók tárolásával az állattörzsek szinte korlátlan ideig megőrizhetők folyékony nitrogénben tárolva, mínusz 197 Celsius-fokos hőmérsékleten.

A hibernáció utáni élet nem lehetséges. Nyitray László tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE Biokémiai Tanszékének vezetője a felvetést is teljes mértékben tudománytalannak tartja, véleménye szerint a bulvár kategóriába való. A tudomány mai állása szerint ugyanis emlősállatot (ahova az ember is tartozik) nem lehet lefagyasztás után „visszahozni" az életbe; ez igaz a százmilliárd sejtből álló agyra is.