Hipochonderek országa vagyunk!

Korunk képzelt betege főként a rák és az AIDS rémétől tart. Holott többnyire semmi testi baja, orvostól orvosig zarándokol. Én nem hipochonder vagyok, hanem nagyon beteg! – így kéri ki magának a gyanúsítgatást a vélt kóroktól rettegő. Újabban egyre többen aggódnak képzelt problémáik miatt. Elég egy kis fájdalom a bordák alatt, máris a gyomorrák rémével ijesztgetik magukat, vagy némi szúrás szívtájon, s legott infarktusra gyanakodnak – olvasható a Szabad Föld – online oldalán.

A „képzett" hipochonder megszállottan bújja az orvosi cikkeket, könyveket, s gyakran a legsúlyosabb kórság tüneteit véli felfedezni magán. Az internet korában könnyen elhatalmasodhat e baj: a felnagyított tünetek alapján bármilyen diagnózist könnyen felállíthat a képzelgő.

A baj nem új keletű: a francia színpadi szerző, Moliere képzelt betege például ezernyi nyavalyára panaszkodik, ezért is adná feleségül a lányát épp egy orvoshoz. Hősünk közben pedig egészséges, mint a makk, így leginkább vígjátéki figura lehet belőle. A lélekgyógyászok szerint azonban a hipochonder nem viccel, hanem valóban szenved…

Ha valakin elhatalmasodik a szokás, hogy állandóan testének apró jelzéseit figyeli, gondja hátterében általában valamilyen lelki probléma, többnyire rejtett szorongás, depresszió áll. Ezt azonban az illető magának sem vallja be, inkább testi bajjal „üzen". Az orvos hiába próbálja megnyugtatni a páciensét, hogy nincs baj az egészségével, ő a negatív leletekből csak azt szűri le, hogy a doktor gondatlan, ezért a hipochonder egy másik gyógyítót keres, és egyik kivizsgálásról a másikra talpal. Megesik, hogy az állandó szorongás miatt előbb-utóbb tényleg kialakul valami betegség. Gyógyírként leginkább az válik be, ha a pszichés gondokat enyhítik, így a depresszió múltával a testi tünetek is elcsitulnak.

Hajdan mindezt férfihisztériának tartották, pedig a nőket is utolérheti. Igaz, a hölgyek inkább az egészségmániában jeleskednek: kizárólag a bioboltok kínálatából csipegetnek, vagyonokat költenek „csodatevő" étrend-kiegészítőkre, vég nélküli tisztítókúrákkal gyötrik magukat.

A férfiak másként szenvednek. Sok feleség tanúsíthatja: nincs annál „drámaibb" esemény, mint mikor az aggodalmaskodó férj ágynak esik. Körülötte kell ugrálnia a családnak, hiszen a helyzet bármikor válságosra fordulhat. Ha a ház urának kapar a torka és a lázmérő hőemelkedést jelez, máris teljes ágynyugalmat követel, s a nejének a betegszobát csak lábujjhegyen illik megközelítenie, hogy behozza a forró teát. Máskor a gyötrő másnaposság már elegendő ok a végrendelkezéshez. Ebből is kitűnik, hogy a teremtés koronája leginkább kis törődésre vágyik – szeretné, ha végre ő lenne a középpontban – írja a Szabad Föld – online, amely cikkét a következő viccel zárja: A vérbeli hipochonder nem adja fel egykönnyen a próbálkozásait. A sírfeliratán ezért a következő olvasható: „Hát nem megmondtam?!"